Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK Az okleveles és ásatási adatok összeegyeztethetőségének nehézsége természetesen felvethetné azt a lehetőséget is, hogy mégsem a Szent Lázár templommal van dolgunk. Csakhogy a középkori győri vár, azaz a mai Káptalandomb területén a székesegyházon és a püspöki palotakápolnán kívül más középkori templomot vagy kápolnát nem ismerünk, így az írott forrásokban említett, várbeli templomot jelölő titulus egyedül a Kozák Károly által feltárt templomra vonatkoztatható.66 Addig mindenképpen fenntarthatjuk ezt az azonosítást, amíg a Káptalandombon elő nem kerül egy másik középkori templom. További feladatok Az eddigiek alapján is látható, hogy alkalmasint egy még oly kisméretű középkori templom, mint a győri Szent Lázár (?) templom történetének megírása is mennyire bonyolult feladatot jelenthet. Az eddig összefoglalt eredmények korántsem jelentik ugyanis azt, hogy a templommal kapcsolatos kutatómunka befejezettnek tekinthető, sőt jelen tanulmány közlése ennek a munkának valójában még csak a kezdetét jelenti. A feltárás történetének ismertetését a jövőben a leletanyag feldolgozásának és publikálásának kell követnie (a leletanyag 30 éve feldolgozásra vár!). Remélhetőleg a feltáráskor előkerült leletanyag feldolgozása közelebb visz minket a templom történetének, építéstörténetének pontosításához, a rétegviszonyok értelmezéséhez, de a leletek feldolgozása és publikálása az anyagközlés jelentőségét tekintve is fontosnak feladatnak tekinthető.67 Szükség van a feltárás során előkerült kőfaragványok alapos felmérésének elvégzésére és vizsgálatára, továbbá közzétételére is. Az ásatási eredmények feldolgozási lehetőségei közé tartozhatna a temetkezések, illetve a feltárt sírok embertani elemzése is, bár ez utóbbi vizsgálat elvégzése már nem a régészek, hanem más szakemberek feladata. A levéltári kutatás is folytatható, bár a középkori adatok köre — a középkori oklevelek pusztulásának mértéke miatt — valószínűleg már nem bővíthető. A kora újkorból azonban még maradhattak fenn eddig nem ismert vagy esetleg ismert, de a templommal kapcsolatban eddig fel nem használt források is, melyek az épület XVI-XVIII. századi történetét, akkori (már bizonyosan nem egyházi) funkcióját is tisztázhatnák, pontosítanák (esetleg magyarázatot adhatnak a templom oldalaihoz csatlakozó falak, épületrészek rendeltetésére is). A kutatások és a feldolgozás folytatásával lehetővé válhat a most még nyitva maradt kérdések megválaszolása, illetve a fent vázolt építéstörténeti, történeti adatok kiegészítése és pontosítása, amelyeknek köszönhetően összeállítható a templom teljes története. Mindez a jövő feladatai közé tartozik, a jövőbeni kutatási eredmények közzététele pedig újabb tanulmány, esetleg tanulmányok témája lesz. 140
