Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Paár Ádám: "Jó szocialista és jó polgár". Egy Horthy-korszakbeli munkáspolitikus pályája
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK híres kijelentését, amelyik elhangzásának időpontjában (1943-ban!) nem csekély bátorságra vallott: „Nekünk a Führer nem parancsol!’ (Gábor 1998,29.) 1944. március 19-e után a Gestapo sietett bebizonyítani, hogy Hitler parancsai igenis érvényesek Magyarországon: ennek „alátámasztásául” Malasitsot, más szociáldemokrata és antifasiszta, háborúellenes polgári politikusokkal együtt, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. (Horváth-Hubai 1999,350.) Ugyanezt a szállóigét idézi Vass Vilmos a saját szociáldemokrácia-történetében is. (Vass, 1999,138.) Kulcsár Péter 2007-ben megjelent, monográfiájában futólag sem találkozunk Malasits nevével. (Kulcsár 2007,345.) A Győr törvényhatósági jogú város országgyűlési képviselőválasztásainak történetét feldolgozó szakirodalom elsősorban abból az aspektusból vizsgálta Malasits személyét, hogy a munkáspolitikus helyi népszerűsége hogyan hatott vissza pártja győri támogatottságára. (Szalai 2007,119-139.) A jelen írás már csupán terjedelmi korlátoknál fogva sem vállalkozhat a gazdag életmű részletes bemutatására, csupán arra, hogy felvázolja — a történelmi háttér érzékeltetésével — egy letűnt politikusi nemzedék és politikuskarakter egyik, Győr városához és Győr-Moson megyéhez kötődő képviselőjének a portréját. Malasits néhány fiatalkori cikkén, a szociáldemokrata sajtón, a Szociáldemokrata Párt titkárságának és iratain és a Faragó-statisztikán kívül másodlagos források tükrében, valamint a legfontosabb összefoglaló munkák felhasználásával mutatom be Győr szociáldemokrata képviselőjének az életét és politikai pályafutását. A későbbiekben egy mély és kiterjedt kutatást tervezek, amelynek a középpontjában Malasits élete, pályafutása és a személye által reprezentált szociáldemokrata politikusnemzedék nézetrendszere áll. A jelen írás ezt a majdani kutatást kívánja megalapozni. A tanulóévek — Magyarországtól Angliáig Malasits Géza élete jól példázza a század eleji szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők sorsát. Öt év elemi iskolai és három év ipariskolai tanulmányok után „vakoló legényként hat európai országot járt be”, hogy elmélyítse szakmai ismereteit. (Domány 2006, 106.) Mint oly sokan, a budapesti unitárius vallású családban született Malasits is Nyugat-Európában, a magyarországinál fejlettebb ipari környezetben került érintkezésbe a szocialista eszmével, közben szüntelenül tanult, képezte magát. Nyelveket beszélő, a nyugat-európai politikai, társadalmi viszonyokat, a legmodernebb kulturális áramlatokat ismerő szakmunkásként tért haza. A Malasits személyiségén és világszemléletén nyomot hagyó emlékek közül mindenekelőtt az angol szocializmus hatását kell kiemelnünk. Tizenéves fejjel találkozott a szigetország szocialista mozgalmával. Zalai Katalin szerint a villanyszerelő, lakatos és vasesztergályos végzettségű fiatal szakmunkás hajógépészként jutott el a Brit-szigetekre. (Varga 1999, 425.) Angliai tartózkodása során elmélyítette társadalomtudományos és politikai műveltségét. Szocializmus-értelmezését alapvetően meghatározta az angol szocialista tanokkal való érintkezése, amelyeknek fejlődésére a marxizmus, kontinentális eszmeáramlat lévén, nem gyakorolt mély befolyást. 110
