Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)

Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei

MRAV ZSOLT - GABRIELI GABRIELLA A SCARBANTIAI ISEUM ÉS FELIRATOS EMLÉKEI 2. ízisz Augustának szentelt oltár: SIRIS 663 = RIU 15 = RICIS 2/613/53 = Tóth 2011, 94-95, kát. 29.3. A szentélyépület homlokzati frízébe illesztett építési felirat: RIU 13 = TRH 1 = AE 2005,1213. = Tóth 2011, 73. kát. 12. A negyedik, Luna Luciferának állított oltár lelőhelyét a közelmúltban Tóth Endrének sikerült az Iseum körzetére lokalizálnia: Tóth 2011,11-112., kát. 50. Luna istennőt gyak­ran azonosították Isisszel: Pluth., De Isidé, 52. Ezek a számok még mindig elmaradnak Poetovio ale­xandriai isteneknek szentelt külvárosi szentélyéből előkerült hét felirattól (SIRIS 654-660). A poetovioi feliratok alkotják az egyetlen szentélyhez köthető legnagyobb ismert feliratcsoportot a pan­­noniai tartományokban. 5 A szentélyhez ld. egyelőre röviden: Gabrieli 2003, 69-70.; Gabrieli 2006, 63-70.; Gabrieli 2010,49- 50.; bővebben: Gabrieli - Mráv s. a. 6 Az alexandriai isteneknek városi szentélyeinek elhelyezkedéséről: Kleibl 2009, 50. 7 Mráv 2002b, 24-26. Az alexandriai istenek suburbiumokban felépített szentélyeiről: Kleibl 2009, 51. 8 A savariai Iseum újonnan rekonstruált hexastylos homlokzatához és arányrendszeréhez ld.: Mezős 2005, 111-122.; Mráv 2005, 123-156. 9 Kleibl 2009, 99. Az alexandriai isteneknek állított feliratok corpusaiban (SIRIS és RICIS) a feliratok többsége votívfelirat. 10 Dávid - Goda-Thirring 2008, 231. A RIU 164 kommentárjában azonban lelőhelyeként tévesen Ko­lostor u. 12 szerepel - cf. Z. Farkas in CSIR Ungarn II, 35. 11 ld. a Soproni Múzeum 1895-ös leltárkönyvének erre vonatkozó bejegyzését. 12 cf. Vidman 1964, 119. A férfi hívek a Bubastiaci lehettek, bár említésük még nem maradt fenn: Vidman 1964, 90. 13 Ostoria Successa sacerdos Bubastium (!): CIL VI2249 = ILS 4407 = SIRIS 423. 14 így magyarázza a domborművet: Arnet 1862,334.; Wessetzky 1959,28.;Wessetzky 1962,360-361.; L. Vidman in SIRIS 664; Wessetzky 1989,48. 15 Egyiptomban azonban a hellénisztikus-római időén készült ábrázolásain továbbra is napkoronggal ta­lálkozunk. Ld. például: Kater-Sibbes - Vermaseren 1975a, Nr. 161. PL LXXXIX; 167. Pl. XCI; 169. Pl. XCIII. 16 Például Dobrovits Aladár ld. a következő jegyzetet. 17 Ld. ehhez Wessetzky 1959a, 28. 72. lj, ahol megjegyzi „Dobrovits Aladár szíves figyelmeztetése ér­telmében a császárkori ábrázolások párhuzamai alapján Apis bika megjelenítésére is gondolni kell.” 18 Vidman 1970,107. Mindez igaz a Borostyánkő út vidékén, a Kr. u. 1-2. században kimutatható ízisz hívőkre is: Tóth 1974, 347-348. 19 A feliratot említi Gabrieli 2003, 70. fotóval; Gömöri 2003, 89.; Gabrieli 2006, 64., 66., 69. az oltárt és előkerülésének kontextusát ábrázoló színes fotókkal. Közli: Gabrieli - Mráv s. a. 20 RIU 174., 190., 196., Bella 1905,418., és még egy közöletlen feliratot, amelyet Tib. Iulius Quartus ál­lított. Scarbantiából és territóriumáról tehát ma már összesen hat Tiberii Iulii-t említő felirat ismert. Mócsy 1959, 34-35.; Kovács 2002,172. 21 Alföldy 1974, 60., 67. A törzsek többségét a magdalensbergi civitasok által a császári család nőtag­jainak állított tisztelgő feliratok említik: Sasel 1967, 70-74. 22 Ízisz-Noreia kultuszához legutóbb összefoglalóan: Scherrer 2007, 207-241. 23 A két savariai festett sistrumábrázoláshoz egyelőre: Sosztarits 2010, Pl. 33. a, c. 24 íbisz madarak sétálnak a herculaneumi falfestményen ábrázolt szentély udvarán: Tran Tam Tinh 1971,29. 25 így azonosította a madarat: Gabrieli 2006, 64.; Gabrieli 2010, 49. 26 Itt köszönjük Vörös István (Magyar Nemzeti Múzeum) segítségét, aki megerősített minket a madár faj­tájának azonosításában. 27 Ábrázolási módjához ld.: Clerc - Leclant 1994c, 687. 28 A pannonjai tartományokban talált Ozirisz kisbronz szobrocskákhoz ld.: Wessetzky 1965, 97-102.; Wessetzky 1967, 451-456.; Wessetzky 1970, 142-145.; Wessetzky 1989, 26-28., 40- szobrok elter­jedési térképével. 29 Clerc - Leclant 1994a, 108. A római kori Egyiptomban kultusza változatlanul népszerű maradt, első­sorban az egyszerű nép körében: Kákosy 1989, 249. 30 Leclant 1974, 274.; Clerc - Leclant 1994a, 109.; Kákosy 2001, 215.; Bommas 2005, 318. A ízisz hellé­­nizált kultusza ettől az időszaktól külsőségeiben is egyre inkább visszanyeri egyiptomi jellegzetessé­geit: Kákosy 2001, 215. 31 Az egyik azt a jelenetet mutatja, amikor ízisz felfedezi az Ozirisz holttestét rejtő szarkofágot, a másik pedig Ozirisz múmiájának imádását ábrázolja: Tran Tam Tinh 1964, 142-144. no. 45., 47. 32 A szobor ugyanazon személy által állított párja ízisz Taposiriszt ábrázolta (SIRIS 564). Ebben az eset­ben tehát Ozirisz kultuszánnak meghonosodásában közvetlen egyiptomi hatás érvényesült. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom