Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Gabler Dénes: Bonae memoriae Szőnyi Eszter
in ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK Óriási szorgalommal elemezte, dolgozta fel Győr római kori temetőinek gazdag emlékanyagát, és hiányos archivális adatokból kísérelte meg felismerni az öszszetartozó síregyütteseket. Akkor közölte a Brigetio felé vezető út menti homokgödri (1976) vagy a Savaria felé vezető út menti Kálvária-temető (1974) anyagát, amikor még aránylag kevés hamvasztásos rítusú temető publikációja állt a kutatás rendelkezésére Pannóniában. Ezekkel szinte egy időben írt előzetes jelentést a soproni Deák téri temetőről (1977-1978). Valamennyi közleménye a múzeum folyóiratában, az Arrabonában jelent meg. Ezeket a munkáit azóta is gyakran idézik, minthogy hasonló rítus, ill. mellékletadási szokások figyelhetők meg a többi pannoniai temetőben is. Saját ásatásának anyagát közölhette Tomka Péterrel együtt a Győrszentiván, Söprűs-hegyi késő római temető esetében. Nem véletlen, hogy nemrég őt kérték fel, írja meg a római temetők feltárásának tapasztalatait az új régészeti kézikönyv számára. Sokat köszönhet Szőnyi Eszternek a pannoniai limes-kutatás is. A győri Káptalandombon 1974 és 1978 között végzett feltárások révén ismerhettük meg Arrabona castellumának helyzetét, tájolását és lehetett következtetni annak kiterjedésére. Kutatásai során a tábor belső épületei, illetve útszakaszok kerültek elő, valamint a késő római erőd falának hosszabb szakaszát tudta feltárni a székesegyháztól délre egy patkó alakú oldaltorony részletével együtt. Ennek az ásatásnak a jelentőségét az a tény is növeli, hogy a késő Tiberius-Claudius kortól az V. századig terjedő rétegsort figyelhetett meg. Ennek révén megismerhettük a korai föld-fa tábor és a későbbi kőépületek periódusait, átépítéseit. Kiderült továbbá, hogy a tábort nem korábbi La Tène D korú erődített telepre építették. A győri káptalandombi munkálatokról a carnuntumi limes kongresszuson számolt be 1986-ban. Kutatásait 1977-ben kiterjesztette a tábor vicusára is. Ennek során figyelhette meg a castellumhoz tartozó polgári település szerkezetét, az út mentén hosszan elnyúló, a korábban feltételezettnél keskenyebb beépítettségét. Magára a limes útra vonatkozóan is bővítette ismereteinket, kimutatva annak későbbi bővítését, átépítését. Az Arrabonára vonatkozó településtörténeti, topográfiai eredményeket 1992-ben kis monográfiában jelentette meg. Egyik legfontosabb vállalkozása az az ásatássorozat volt, amelyet Árpáson, a hadrianusi alapítású Mursella városában végzett 1975 és 1989 között. Ezen a településen korábban nem is folyt ásatás — leszámítva Paulovics István három napos szondázását; illetve Biró Endre kutatásait a késő római temetőben, amelynek ő félszáz sírját tárta fel. A Szőnyi Eszter által kutatott objektumok leletanyaga alapján már 30 évvel ezelőtt sejteni lehetett, hogy a település előzménye egy Claudius-Flavius kori tábor lehetett, amely az Arrabonába vezető utat ellenőrizhette. Azóta légi felvételek igazolták feltételezését; ezek segítségével lehetett továbbá Mursella településszerkezetére vonatkozó ismereteinket is bővíteni. Kiemelkedő eredménynek tekinthető a korai fa-periódust követő fazekastelep feltárása; ennek során 12 kemencét, kutakat, szárítóhelyiséget figyelhetett meg. A telepen gyártott kerámia részben La Tène hagyományú, részben azonban az itáliai vékonyfalú kerámia jó minő8
