Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Joan Cabello: Vaja középkori temploma
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK 9. kép A sekrestye keleti fala előtt feltárt oltáralapozás Az egyikkel a szentély széles, habarcsos, téglatörmelékes alapozási árkát tártuk föl (1/a. kutatóárok), egy másikkal pedig egy korábbi — bizonyosan a hajóval egykorú — és a fentinél egyértelműen korábbi sekrestye kiterjedését határoztuk meg. Megállapítottuk, hogy a hajó falával egykorú sekrestye alapozását teljes egészében leszedték — annak csupán alapozási árkát találtuk meg (6. kutatóárok). A mai szentélyhez tartozó — úgyszintén elbontott — sekrestyénél kisebb alapterületű, közel négyzetes tér bizonyosan a szentély és a hozzá tartozó sekrestye építésekor semmisült meg.31 A szentély északkeleti támpillére biztosan nem épült meg, hiszen visszabontásra vagy alapozásra utaló nyomokat nem tapasztaltunk (3. árok). A szentély lábazata eredeti formáját őrzi — annak csupán ferde síkú felső lezárását sértette meg a cementes vakolat. A hajó nyugati falában, a torony két oldalán megtaláltuk a hajó meredek — a déli, illetve az északi falak lefaragott koronázópárkányához csatlakozó — oromfalának nyomvonalát. Ezen az oldalon ugyancsak feltártuk az egytagú, kissé sérült, ám egyértelműen fűrészfog alakú koronázópárkány maradványát, amelyet valamivel lejjebb helyeztek el, mint a hajó északi és déli falának párkánya. (10. kép) A nyolcszög három oldalával záródó szentélyt eredetileg kőbordás hálóboltozat fedte.32 (11. kép) Az egykori boltozat síkba faragott konzolos indításai a kutatás során nemcsak a szentélyfej sarkaiban, hanem a déli és az északi hosszfalban is előkerültek. (12. kép) A több rétegben fehérre meszelt — az álló boltozat idejéből származó — vastag vakolat kiforduló széle kijelöli a meredek boltozati mező nyomvonalát.33 A kő-78
