Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)

Joan Cabello: Vaja középkori temploma

JUAN CABELLO VAJA KÖZÉPKORI TEMPLOMA A szentély déli falának két kőkeretes — egykor mérműves — ablaknyílása egy­korú a (szentély)fallal, mint ahogy a hajó csatlakozásánál lévő merőleges támpil­­lér, valamint a lefaragott párkány fölötti emelés is annak bizonyult.20 A két ablak kö­zötti faltengelyben egy elbontott, a fallal egykorú támpillér csorbázatának és téglaalapozásának feltárására került sor (5. árok).21 Az északi oldalon azonban más a helyzet. (6. kép) Itt, az egykori sekrestye erő­teljesen visszabontott, északi oldalán köpenyezéssel megfejelt nyugati — ma tám­­pillérként funkcionáló — falcsonkja nemcsak a hajó falának alsó szakaszával, ha­nem a lefaragott párkány fölötti utólagos — a szentély falával egykorú — emeléssel is kétségkívül kötésben épült. A falmagasítás alatt a pilléren egy további, hellyel-köz­­zel vízszintes falváltásra figyelünk fel. Megállapítottuk, hogy a pillér alsó (lefara­gott párkány alatti) része a szentély falával már nem épült egybe. Ugyanakkor a pil­lér alsó részének keleti felén, mégpedig a szentélyfal takarásában egy fehér meszelésű vékony, külső vakolatként értékelt töredéket tártunk fel. (7. kép) Mind­ezekből természetesen az is következik, hogy maga a pillér fala legalább három épí­tési szakaszban épülhetett csak meg. Az elbontott sekrestye keleti — a szentéllyel egykorú — falából szintén csak egy rövid csonk maradt ránk, amelyhez hozzáépí­tették a jelenlegi támpillér falazatát. A szentély falában lévő szegmensíves lezárású22 sekrestyeajtó befalazását ki­bontottuk.23 Kiderült, hogy a nyílásban eredetileg kőkeret volt, amelyet a befala­záskor a küszöbkővel együtt eltávolítottak.24 A rézsűs kávákat több rétegű, fehér me­szelésű vakolat fedte. A vakolatokon több bekarcolást is felfedeztünk, melyek közül az egyik (, ,Hic fuit Andreas Bekkessy”), feltehetően a nyílás megszüntetése előtt nem sokkal keletkezhetett.25 (8. kép) A befalazásból számos kőfaragvány került elő, melyek részben a szentély boltozatának elemei lehettek. A nyílás vállának magasságában, a szentélyfalon az elbontott sekrestyéhez tar­tozó dongaboltozat vállának fészke került elő. Magát az ajtónyílást egykoron fiók­kal váltották ki.26 A szentély falán, a két támpillér közötti szakaszon, kb. 460 cm-es magasságban 6 db gerendafészket tártunk fel,27 amelyekbe minden bizonnyal a sekrestyeboltozat fölötti födém gerendáit illesztették be. (A sekrestyét lefedő félnyeregtető szentélyfalhoz csat­lakozó nyomait nem sikerült felfedezni, melynek oka nyilván a falazat felső szakaszának erőteljes átépítésében keresendő.) Az egykori sekrestye nyugati falának csonkja ugyan végig követhető, ám a hozzátartozó, vele együtt épült szentélyfal felső része a pillértől 40-50 cm-re szabálytalan függőleges irányú vonalban megszakad. Az attól nyugatra lévő falazat nagyobb része, amint arról már korábban is szó esett, újjáépítés eredménye,28 ahogy annak bizonyult a falkorona még későbbre datálható 30-40 cm széles sávja is. A sekrestye kiterjedését 2004-ben két kutatóárokkal (1-2. árok) határoztuk meg.29 2011-ben tulajdonképpen már a sekrestye teljes területét sikerült átvizsgálnunk. Ennek során — az újkori feltöltés alatt — az egykori téglapadló maradványait, valamint a ke­leti fal tengelyében, közvetlenül a fal mellett egy oltár téglából falazott alapozását is feltártuk.30 (9. kép) Az egykori sekrestye területén több kutatóárkot is nyitottunk. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom