Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Joan Cabello: Vaja középkori temploma
JUAN CABELLO VAJA KÖZÉPKORI TEMPLOMA A 2004-ben megkezdett, inkább csak szondázó jellegűnek minősíthető kutatás az elbontott sekrestye alapfalainak hitelesítő feltárására, valamint az északi homlokzati fal — szondázó jellegű — vizsgálatára terjedt ki. 2010-ben is csupán a déli homlokzat, valamint a belső oldalfalak vizsgálatára kerülhetett sor,9 míg a 2011-ben megkezdett kivitelezés során már mód nyílt az elmaradt kutatások befejezésére. (1. kép) Vizsgálatainkat ekkor az épület összes külső homlokzatára és a belső oldalfalakra is kiterjesztettük. Alkalmunk nyílott a mai szentély északi fala előtti — elbontott sekrestye — területének, valamint a szentélybelső régészeti feltárására is.10 (2. kép) A kutatás során egyértelműen kiderült, hogy az épület falainak külső homlokzatán az 1970-es évek tatarozásakor felkerült vakolat alatt korábbi réteg nincs. A hajó déli és északi homlokzatán két egymástól egyértelműen megkülönböztethető falazat volt megfigyelhető: alsó része fölül, a mai ablakok vállának vonalában — egy síkra visszafaragott, egyetlen téglasorból álló — (fő)párkánnyal zárul (3. kép), fölötte pedig egy az előbbinél későbbi, egészen a falkoronáig követhető emelés húzódik.11 Amíg az alsó falszakasz a hajó és a szentély déli csatlakozásánál lévő támpillér mögött nem sokkal megszakad, addig a falemelés magán a szentélyen is végigfut.12 Ennek a korábbi déli falnak a nyugati végében, közvetlenül a mai ablak nyugati kávája mellett, egy félköríves lezárású ablaknyílás maradványa került elő. A nyílás keleti felét a ma is működő ablak kialakításakor bontották el. A fallal egykorú, kisméretű, rézsűs kávájú, tölcséres kialakítású (egykor alighanem karzatra nyíló) ablak nyugati kávája, könyöklőjének 20-25 cm rövid szakasza, valamint félköríves, tölcséres megoldású lezárásának fele megmaradt.13 A két mai ablaknyílás közötti falszakaszon, valamint a keleti ablak és a támpillér között három további, szintén félköríves lezárású, tölcséres megoldású, sértetlen ablaknyílást tártunk fel. Mindhárom az alsó falazattal egykorúnak bizonyult. Az ablaknyílások káváiban ugyanazokat a vakolat- és meszelésrétegeket találtuk, mint a homlokzat szélső, félig elbontott, kisméretű ablakának nyugati kávájában. A kávákat fedő azonos vakolat és meszelésrétegek, a befalazás tégláinak mérete, továbbá kötőhabarcsuk összetétele alapján nem kétséges, hogy az ablakok befalazására egyszerre került sor. A nyílások meredek könyöklővel épültek, váll fölötti félköríves záródásuk tölcséres kialakítású, a hajófal középtengelyébe eső belső nyílás meglehetősen keskeny. A belső kávákon ugyanazok a vakolat- és meszelésrétegek voltak megfigyelhetők, mint a külsőben, azonban ezek sem fordultak ki a hajó belső falsíkjára.14 (4. kép) A hajó jelenlegi két, rézsűs kávájú, félköríves záródású, tölcséres ablaknyílását ennek a korábbi falazatnak az áttörésével, az utólagos emeléssel egy időben alakították ki. Az is egyértelműen kiderült, hogy áthidalóikat utólagosan nagyrészt viszszavésték, azoknak csupán alig 3-5 cm-es téglavégüket hagyták meg. Nem zárhatjuk ki, hogy a nyílásokhoz egykoron mérmű is tartozhatott. Az ablaknyílások káváinak belső részén magukkal a nyílásokkal egykorú, fehérre meszelt két vakolatréteg maradt meg.15 (5. kép) 71
