Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Vályi Katalin: Hőlégfúvó kemence Szer monosotrában
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK remtették az összeköttetést a kolostor lakóépülettömbjével. Az átjárhatóságot mindkét szélső helyiség esetében kettő-kettő pillér biztosította az északi oldalon. Szer történetét kutatva már régen felmerült a gondolat, hogy all. században itt feltűnt Bor-Kalán nemzetség környékbeli birtokainak itt lehetett az igazgatásigazdasági központja. A nemzetség egyik-másik tagja a későbbi századokban igazolhatóan is itt lakott. (Horváth 1974-75, 370-371.) Nagy valószínűséggel ennek, az igazgatási-gazdasági központ kiépítésének vagyunk a tanúi. Kemencénk tehát a nemesi udvarház egyik emeletes épületét (a nyugati „pince” fölötti lakórészt) fűthette. Hasonló fűtőberendezéseket nemcsak kolostorokból ismerünk, hanem várakból, palotákból, sőt egy esetben még városháza épületében is találtak ilyent. (Feuerné Tóth 1963, 434-439.; Zolnay 1977, 73-77.) Mindamellett a középkori légfűtő-rendszer olyan mértékben különbözik a klasszikus hypocaustum-rendszertől, hogy az utóbbi megnevezés használata egyenesen félrevezető. Ugyanis éppen a lényeg hiányzik a római hypocaustum-rendszerből: a pillérek által tartott, emelt padló. Ezért helyesebbnek tartom a középkori, a római elődjéhez képest erőteljesen csökevényes fűtésrendszer megnevezésére a hőlégfűtés szó használatát. JEGYZETEK 1 Az első években nem volt egyértelmű, hogy önálló ásató munkámat a magam nevében, vagy Trogmayer Ottó nevében folytatom. Trogmayer Ottó a kemence feltárására régész hallgatókat hívott ki, majd a kemence publikálási jogát Béres Máriának adta. 2 A kenyérsütő kemencékre vonatkozó adatokat Sabján Tibor műveiből vettem. Sabján útmutatásai alapján otthon építettünk egy kemencét, ezért gyakorlatban is meggyőződhettem a fentiek igazáról. Sabján 1988; Sabján 2008. 3 Kozák 1990,364. Ennél a kemencénél azonban nem derült ki világosan, hogy mi lehetett a szerepe a téglabordás, agyagba rakott kavicsborítású kemence fölötti újabb, alacsonyabb, külön fűtőnyílással rendelkező felső, leszakadt kőbordás fűtőtérnek? Nem valószínű, hogy egyszerre működtek volna. Inkább az alsó téglakemence megszűnése után, egy újonnan föléje épített fűtőberendezésről lehetett szó. 4 Feuerné Tóth 1963, 18. kép. A rekonstrukcióval kapcsolatban számomra problémás, hogy a 3,5 x 2 méteres, viszonylag nagy felületű fűtőberendezés teljesen vízszintesen elképzelt „boltozatát” mi tarthatta? Hogyan nem szakadt be a ráadásul átlyuggatott, minden alátámasztás nélküli felület? IRODALOM BÉRES Mária 1985 Egy kavicsboltozásos Árpád-kori téglakemence vizsgálata. Untersuchung eines aus Ziegelsteinen gebauten Backofens mit Gewöldter Decke aus Kieselsteinen. MFMÉ 1982-1983.1, 173-187. BODÓ Balázs 2010 A pécsváradi bencés monostor építéstörténete az újabb kutatások tükrében. The architectural History of the benedictine Monastery at Pécsvárad as reflected in the latest Research. In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon. 1. Archaeology of the Middle Ages and the Early Modern Period in Hungary. Budapest, 349-384., 384-386. 384
