Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Vályi Katalin: Hőlégfúvó kemence Szer monosotrában
VÁLYI KATALIN HŐLÉGFŰTŐ KEMENCE SZER MONOSTORÁBAN ben pusztult el! Ez a magyarázata a kemencebelsőbe került hengeres oszloptöredéknek is, ami a templomot, esetleg a gazdasági épületszárnyak közepén található, valószínűen emeletes, rangosabb épületrészeket díszíthette. Ha pedig együtt pusztultak el, akkor ezt megelőzően együtt is használták őket. Az épületszárny pusztulása a tatárjárás miatt következett be, ezt követően még a 13. század közepén — második felében került sor egy nagyarányú tereprendezésre. Ennek során elbontották a falakat, teljes mértékben kitermelték a falak kő és téglaanyagát — még az alapozási árkokból is. Szerencsénkre azonban a szóban forgó kemencét nem bontották el, hanem gondosan betemették — ekkor került a kemence tűzterébe az említett hengeres oszloptöredék és a kemence elölnézeti rajzán a betöltésben látható nagyméretű, alaktalan terméskő is. Sokat törtem a fejemet azon, hogy mi lehetett a funkciója ennek a szokatlan szerkezetű és méretű kemencének? Mert pusztán kenyérsütő kemence nem lehetett, azt hamarosan beláttam. A kenyérsütő kemencéket nem volt szokás a középkorban teljes egészében a föld alá süllyesztve megépíteni — aki sütött már kenyeret kemencében, annak nem kell magyarázni az okát. A kenyérsütés amúgy is nehéz munkáját fölöslegesen megnehezítette volna, ha a sok tüzelőt le kell cipelni a szűk előtéren át a kemencéhez, valamint a terjedelmes sütőlapátokkal, szénvonókkal és egyéb piszkafákkal is bajos lenne ilyen körülmények között dolgozni. A kenyérsütés ellen szól a kettős kemencefal is — az átlagos kenyérsütő kemencének 10-12 cm, maximum egy tégla szélességű a fala. Az ennél vastagabb falú kemence felfűtése rengeteg időt és fűtőanyagot igényelne, tehát nem praktikus. Ráadásul a dupla falú és kavicsos boltozású kemence olyan magas hőt sugározna, hogy vagy csak sok idő elteltével, a kemencét kellően lehűtve lehetne benne kenyeret sütni, vagy szénné égne a kenyér. Végezetül a kenyérsütés ellen szól a kemencénk szokatlanul magas ajtónyílása is. A kenyérsütő kemencék szájnyílása általában 40-50 cm magas, ennek viszont 70 cm magas szája van.2 Ilyen magas ajtónyíláson kiszökik a meleg és tévőt (azaz a kemenceszájat betakaró támasztékot) is igen nehéz lenne ehhez készíteni, mozgatni. Valami egészen más funkció kellett tehát, ami pont ezeket a szokatlan paramétereket kívánta meg a kemencénktől. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozik a római kori fűtőberendezések, a hypocaustumok kései, csökevényes utódait jelentő, középkori fűtőházak kemencéje. Hazánkban az első ilyen kemencét 1958-ban Feuerné Tóth Rózsa tárta fel a Margitszigeti domonkos apácakolostorban. Feldolgozása során 1963-ban (Feuerné Tóth 1963), majd 1971-ben (Feuerné Tóth 1971) az addig ismert valamennyi hazai és külföldi példát összegyűjtötte, kiértékelte. 1977-ben Zolnay László a budavári palota leletei kapcsán kiegészítette az anyaggyűjtést az időközben ismertté vált objektumokkal. (Zolnay 1977) Az azóta eltelt évtizedek alatt további feltárásokon kerültek elő újabb, a leggyakrabban kolostorok egyes helyiségeinek a fűtését biztosító berendezések, így mára már biztonsággal összefoglalható a középkori hypocaustumok általános jellemzői. Ezek a következők: 377
