Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Balassa Krisztina - Kiss Melinda: A Storno család egykori régészeti gyűjteménye
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK Id. Storno Ferenc munkásságában a múlt megőrzése, kutatása szorosan összefonódott gyűjtőszenvedélyével. Saját műgyűjteményét az 1850-es években alapozta meg, ebbéli elhatározásában bécsi portréfestő barátja, Friedrich Amerling (1803-1887) inspirálta.3 Elsősorban a kézműipar tárgyait, bútorokat, használati eszközöket, munkái során kidobásra ítélt templomi berendezések részeit gyűjtötte. A XIX. század második felében még jellemző az a gyűjtői magatartás, mely a ritkaságot, a kuriozitást és régiségértéket együttesen figyelembe véve heterogén anyagot hozott létre. Storno ezeknek a tárgyaknak elsősorban régiségértéket tulajdonított, ebben közelebb áll a mai szemlélethez, mely nem kincseket, hanem információt gyűjt. Középkori használati eszközök, kézműves munkák legtöbb esetben az épületek (templomok) restaurálásánál kerültek elő, melyeket magához vett, de ezen túl nem törekedett a régészeti korú tárgyak gyűjtésére. Az anyagban szereplő leletek közül hozzá köthetünk egy szekercét, ami a soproni Szent Mihály templom 1863-as felújítása során került elő. (2. kép) A legkorábbi darabok közé tartozik három amfora, melyeket Aquileiában vásárolt. Valamint egy, a gyűjteményben ma már pontosan nem azonosítható bronz karperec a Fertő tóból, amit 1869-ben talált.4 Storno a kezdetektől fogva nem kis részt vállalt a Soproni Történészeti és Művészet Egylet gyűjtő és feldolgozó munkájában. Az 1867-ben alakult egylet számára már 1868. március 15-én Storno leltárt készített az ajándékba kapott tárgyakról és május 10-én a múzeum megnyílhatott a közönség számára. A leltárban 18 olyan tétel szerepel, melyet ő ajándékozott a társulatnak, köztük több régészeti korú tárggyal (pl. római érmék, padlótégla). Storno Ferenc ekkor a múzeum tárnoki tisztségét töltötte be. 1869-es vázlatkönyvében a múzeum régészeti anyagának néhány tárgyáról is készített rajzokat.5 Az említett egyesület később megszűnt, de 1885-ben megalakult a Sopronmegyei Régészeti Társulat, aminek szintén alapító tagja volt.6 A gyűléseikről fennmaradt jegyzőkönyvek szerint részt vett a társulat tevékenységében: 1893-ban javaslatára elfogadták, hogy a középkori emlékekre nagyobb figyelmet fordítanak.7 1. kép Id. Storno Ferenc a pápai Szilveszter Rend érdemkeresztjével. Archiv fotó 1877 után. (SOM-STA) 36
