Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Tomka Gábor: Beszámoló az Árpás és Mórichida határában 1998 tavaszán végzett régészeti megfigyelésekről
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK S2 árkok alatti, szürke agyaggal betöltött, cölöplyuk méretű, de igen sekély (jelentkezési szintjüktől kb. 20 cm mély) beásások is (S22-S30). A szelvény nyugati (északnyugati) sarkában talált szürke betöltésű gödröt (S31) minden bizonnyal már az S18 rétegbe ásták bele. Ugyanezt nem lehetett kijelenteni az S31 gödörtől délre talált nagyméretű, szürkés, de S18-nál tarkább agyagos betöltésű gödörrészletről (S32), mely így rétegtani szempontból a legkorábbi igazolható objektum a területen. A szelvény északi (északkeleti) részén egy szürke agyagos betöltésű, V átmetszetű árokrészlet került elő (S33), melynek betöltése nem különült el az SÍ8-as rétegtől. Leletanyag a kutatószondából Az S2 árkokból késő középkori jellegű kerámia került elő. Mindössze egy cserépüst-peremet találtunk (3. tábla 1), mely valószínűleg korábbi régészeti objektumok megbolygatása során kerülhetett e rétegbe. A fazékperemek részben külső oldalukon egyenes, vagy gyakrabban kigömbölyödő szalagperemek (3. tábla 2-4.), részben kipödrött peremek (3. tábla 6., 8-9.), illetve e két alapforma közötti, átmeneti formákat mutatnak. (3. tábla 5., 7.). Előfordult külső oldalán bordával tagolt perem, valamint a szájához közel horonnyal gazdagított, szalagperemú fazék nagyobb töredéke is (3. tábla 10., 12.). A fazekakon kívül kancsó fülindítással ellátott peremtöredéke (3. tábla 13.), kipödrött peremű palack, profilált talpú pohár és belső oldalán levélke formájú bepecsételésekkel ellátott tál töredékei is előkerültek (4. tábla 1-2., 4.). Ez utóbbi töredék anyaga a fazekakénál sokkal finomabb, felülete kissé fényezett.5 Említést érdemel továbbá egy fazék kipödrött, lehajló peremtöredéke, melyen bevagdalt peremjegy maradványait lehetett megfigyelni. (4. tábla 3.) Szinte valamennyi töredék vörös anyagú, főként világos, narancsos árnyalatú (MRSCCH 2,5YR 6/6-6/8), de akad közöttük sötétebb, barnásabb árnyalatú is.6 A keltezés szempontjából figyelemre méltó, hogy egyetlen mázas töredék sem került elő a kiadós leletanyagból. A bepecsételt tálat a budai előképek és analógiák nyomán legkorábban a 15. század második felére lehet keltezni (Holl - Parádi 1982,105.), míg a mázas kerámia hiánya valamint a sarvalyi és nagykeszi párhuzamok a 16. század közepénél7 későbbi keltezést aligha engednek meg. Az S4 és S7 feltöltési rétegekből az S2-ben találthoz nagyon hasonló leletanyag bukkant elő. Cserépüst-perem itt is előfordult (4. tábla 5.), a jellemző leletanyag zömét a különféle késő középkori jellegű fazékperemek adták (4. tábla 6-11., 5. tábla 1-8.) Az edények vállát körbefutó bordák és horonykötegek díszítették. (5. tábla 9., 11.). A kúpos fedő palásttöredéke (5. tábla 10.) a késő középkori leletegyüttesek megszokott eleme (Kovalovszki 1969, 239., 14. kép; Holl - Parádi 1982, 98.), míg a bekarcolt hálómintával díszített oldaltöredék (5. tábla 12.) analógiáit egyelőre nem ismerem. Az S7 réteg átégett részéből (S16) szintén késő középkori kerámiatöredékek kerültek elő. A csillagos bepecsételésű, szinte kőcserép keménységűre égetett pohártöredék (6. tábla 1.), a fazékperemek (6. tábla 2-5.), a kúpos fedő és egy kancsó töredékei (6. tábla 6-7.) 15. századi keltezést valószínűsítenek. Innen került elő 332
