Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Tomka Gábor: Beszámoló az Árpás és Mórichida határában 1998 tavaszán végzett régészeti megfigyelésekről
TOMKA GÁBOR BESZÁMOLÓ AZ ÁRPÁS ÉS MÓRICHIDA HATÁRÁBAN 1998 TAVASZÁN... szürkés anyagú, két körbefutó fogaskerekes díszítéssel ellátott edény válltöredéke. Feltűnő, hogy a fazékperemek többsége késő középkori jellegű (ívesen kihajló peremek, fedőhornyos, egyszerű szalagperem). A kora újkori leletanyagot rámás peremű mázas táltöredék és írókázott díszű tál töredéke képviseli (2. tábla 1-4.). A kanalas markolóval kiásott szakaszon a humuszos kultúrréteg, mely a szántott rétegtől a metszetfalakon alig különíthető el, nyugat felé egyre vastagabb. Míg a kistöltés lábától keletre 100 m-re az altalaj a felszíntől mérve 60 cm mélységben, 55 m-re 80 cm, 44 m-re pedig már 90 cm körüli mélységekben mutatkozott. A humuszos kultúrrétegtől nem elkülönülő betöltésű, az altalajba mélyülő beásások metszetei is egyre gyakoribbakká váltak a kistöltés lábához közeledve. E beásások nagy része gödör lehetett, a 2-4 m szélességben átvágott beásások egy részét feltételesen földbe mélyített házak gödreivel azonosíthatjuk, kemencét azonban a gázcsőárok sehol sem vágott át. A beásások java része (13,1-15,6 m, 18,8-21,3 m, 25-27,7 m, 34—41,2 m, 58,9-60,4 m, 87,3-91,1 m között) mélyebbre nyúlt, mint a gázcső 120-130 cm mélységben kiásott árka, az árokba helyezett cső miatt azonban felületben a jelenségeket nem lehetett vizsgálni. A gázcső-árok déli metszetfalán, a töltés lábától 38,5-39,3 m-re, a szántás alatt (a felszíntől 50 cm mélységben) kisebb homokos folt utalt földfelszíni épületre. Az árok északi metszetfalán 13-15,2 m között égett omladékot, 26-27,7 m között sárgás agyagos omladékot lehetett a szántás alatt megfigyelni. A töltés lábától keletre 35 m-re, a szántott rétegbe ásott 2x1 m-es kutatószondából a felszíni gyűjtéshez hasonló leletanyag bukkant elő. A leletegyüttes legjellemzőbb darabjai a cserépüst-peremtöredékek. Előkerült egy fazék tagolatlan, tölcséres peremtöredéke, egy korsó vagy palack bordázott peremtöredéke, egy fedőhornyos, sarkantyús bordával ellátott perem és egy edény hullámvonal-díszes válltöredéke (2. tábla 5-10.). Kutatószonda A kistöltés nyugati oldalán, az említett eldózerolt területen a felső szántott réteg alatt (SÍ) egy égett, paticsos, kemence sütőfelület-töredékeket és salakot (kerámiasalakot?) tartalmazó réteg tűnt fel (S2). A rengeteg cseréptöredék alapján először hulladékgödörnek tartott jelenség a felület megtisztítása után két árokszakasz betöltésének bizonyult (2. kép). Az egyik árokszakasz a gázcső nyomvonalával párhuzamos, északi széle a feltárt területen kívülre esik. Szélessége legalább 70 cm volt. Mélysége a felszíntől 75-80 cm. Alja lapos, a szelvény északi (északkeleti) sarkában alatta helyezkedett el egy hasonló betöltésű mélyedés (S21). Az árokszakaszt a feltárt terület északi (északkeleti) sarkától 320 cm-ig lehetett követni. A másik árokszakasz az előbbire merőleges, így a feltárt terület közel derékszögben harántolja. Szélessége 75-80 cm, lefelé enyhén szűkül, alja lapos. A két árokszakasz ívesen csatlakozik egymáshoz, betöltésük egynemű. Az egy rétegtani egységként értelmezett jelenség egykori funkciója a kis feltárt felület miatt nem egyértelmű. Feltételesen alapárakként határoztam meg, bár ennek ellentmond, hogy az alapárkokat rend-325 ~T
