Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei
MRAV ZSOLT - GABRIELI GABRIELLA A SCARBANTIAI ISEUM ÉS FELIRATOS EMLÉKEI találjuk (2. kép).6 A vásárteret jelöli ki az alexandriai istenek kultuszhelyei számára Vitruvius is. (Vitr. I 7,1) A szentély bejárata a várost átszelő főúttól, a széles Borostyánkő útról nyílhatott. Elképzelhető, hogy területe egy teljes lakótömböt (insulát) elfoglalt, amelyet kelet felől a Borostyánkő út határolt. A Scarbantiához hasonló municipiumokban a római vallásba be nem fogadott, idegen istenségeknek — köztük az alexandriai pantheon isteneinek — szentélyeket akár a városon belül is alapíthattak, ellentétben a coloniákkal, ahol ilyen templomok még a kora császárkorban is csak a városok szakrális határán kívül (extra pomerium) épülhettek. (Mráv 2002b, 24-26.; Kovács 2009,137-138.) Savaria és Poetovio coloniáiban e tilalom miatt találjuk ízisz istennő szentélyét a városfaltól délre fekvő külvárosokban.7 203 2. kép Scarbantia városközpontja az Izisz szentély helyszínével
