Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kücsán József: A háziadó (Domestica) Sopronban, 1792-1849
KÜCSÁN JÓZSEF A HÁZIADÓ (DOMESTICA) SOPRONBAN, 1792-1849 JEGYZETEK 1 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára [=SL], Sopron város adókivetéssel kapcsolatos könyvek/IV. A. 1008./ A./ 1738-1848.; A teljes sorozat 135 kötetből áll. 2 Természetesen az ingatlanok alapterületi, vagy tulajdonjogi változásait követték és módosították, de ezek a díjtételeket nem befolyásolták, csak a szorzatként megjelenő részösszegeket változtatták. 3 A Sopronra vonatkozó adatok: 1765-ben a város összes adóssága 239.962 Ft (ebből 125.000 Ft a köztartozás), amit a bécsi kamara erélyes intézkedéseinek eredményeként 1777-re sikerült 137.863 forintra csökkenteni. (Kállay 1972, 99-103.) 4 Petz krónika 1940, 138. és 2. jz., 146-147. és 28. jz., 148-149. és 30-37. jz.; Hárs 2010, 88-89. Az eset nem egyedi, a város vagyonának herdálása vagy hanyag kezelése miatt a korábbi években a kamara több városban is indított vizsgálatot: pl. 1737 Buda, 1754 Székesfehérvár, 1756 Zólyom, stb. (Kállay 1972, 47-49.) 5 II. József 1788. évi török háborújának költségeit már nem fedezték az állam bevételei, ezért a Habsburg-monarchia az 1790-es évtizedbe államháztartási deficittel lépett, s ettől kezdve negyedszázadon át, a költségvetési hiány folyamatosan emelkedett. (Benda 1980, 463.) 6 Ugyanakkor, a követett módszer nem zárta ki annak a lehetőségét és veszélyét, hogy egy-egy elírás, vagy téves számtani művelet okozta hiba évtizedekre rögzüljön a másolt adatok sorában, kárt okozván ezzel valamelyik félnek - mint ahogy arra ismerünk is példát. 7 Sopronban a városi hivatalnokok fizetése éves szinten, 1758-ban 9.391 Ft volt. Későbbi konkrét számot nem ismerünk, de tudjuk, hogy a kamara 1760-ban és 1762-ben kétszeri, cca. 50-50%-os emelést engedélyezett, majd II. József uralkodása alatt további, tetemes fizetésemelések történtek. (Kállay 1972,106-107.) 8 Az arányok érzékeltetése miatt jegyezzünk meg, hogy a város 36 céhére a foglalkozás („Professio”) után kivetett összesített alapadó is a kereskedés tételéhez hasonló nagyságú, 2.739 Ft volt. 9 Az adó- és a pénzügyi rendszer válságára összefoglalóan Benda 1980, 463-471. 10 A károk részletezése Hárs 2008, 39. 11 A megszállás költségeinek összesítésére ld. Krisch 2002,103. 12 Az egyes adózókat ért károkra példaként ld. Krisch 2002,108-111. 13 A számsorban mutatkozó 1832/1833. évi zéró érték nem a háziadó, hanem az iratok hiányát jelzi. Az adott év kötetei lappanganak. 14 Idézi Thirring 1940, 294-295. IRODALOM BENDA Kálmán 1980 Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795-1812). In: Mérei Gyula - Vörös Károly (szerk.): Magyarország története 1790-1848. 5/1-2. k., 425-471. Budapest, Akadémiai Kiadó HÁRS József 2008 A Sopronban kétszáz éve pusztított hármas tűzvész. Soproni Szemle 62. 30-46. 2010 Szemelvények Johann Karl Schuster feljegyzéseiből 18277-1867. Sopron KÁLLAY István 1972 Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest, Akadémiai Kiadó KRISCH András 2002 Sopron a francia megszállás alatt, 1809-ben. Soproni Szemle 56. 91-112. Petz krónika 1940 Idősebb és ifjabb Petz Dániel krónikája 1778-1839. (Jegyzetekkel ellátta Csatkai Endre dr.) Soproni Szemle 4. 133-206. THIRRING Gusztáv 1939 Sopron városa a 18. században. Sopron 1940 Adatok Sopron 112 év előtti gazdasági helyzetének ismeretéhez. Soproni Szemle 4. 293-313.
