Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRAS AZ UJKERI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... rendezésről. A főoltárt továbbra is Szent Katalinról nevezték el, az oltárt a már említett Schaller-kép díszítette. A Boldogságos Szűz oltára a sekrestye mellett helyezkedett el, Mária fából faragott képével. Feljegyezték Krisztus Keresztjének oltáráról, hogy a tisztítóhelyet ábrázolta, ezért jurgatorium oltárgyá”-nak nevezték. A tabernákulum és az oltárok menzája fából készült, mindhárom oltárt konszekrálták, de nem lehetett tudni, kicsoda. A jegyzőkönyvben gipszből készült szószék Cchatedra gypsea) szerepel, ami stukkóborítású faépítményre utalhat. A szószékre a sekrestyéből lehetett feljutni. A korábbról már ismert keresztelőkút a szentély bal oldalán kapott helyet, a kisoltár mellett. A padlózatot mindenütt égetett tégla képezte. A templom egy, a sekrestye két erős kapuval volt ellátva. A hajóban összesen 20, jó állapotú, puhafából készült pad állt a hívek rendelkezésére, a szentélyben pedig a templomatyák számára kettő. Látszott még a régi közkripta maradványa; utoljára az egykoron Újkéren közbirtokos Vizkeletyek családja temetkezett ide. Később több testet kiemeltek, a kriptát pedig már betemették. A karzat 30-40 férfi befogadására volt alkalmas. A gyóntatószék a sekrestyében állt. (Can. Vis. 53. kötet. 206-210.) Az 1829-es canonica visitatio az 1812. évi szöveghez képest kevés új információt tartalmaz, szinte annak szó szerinti megismétlése. A kegyúr ekkor gróf Széchényi Pál (1789-1871) volt. A templom egyre szűkebbé vált, hisz a falu lakossága elérte az 1176 főt. Feljegyezték, hogy a közkripta nyoma egészen 1808-ig látszott, lejárata a templom közepén volt, de már nem használták. Mindhárom oltárkövet épen találták, azokat még 1787-ben Fengler József győri püspök (1787-1802) zárta le szeggel. Az aranyozott fatabernákulum fölött réz pacifikáié állt. A keresztelőkút időközben megújult medencéje rézből volt, törzse pedig közönséges kőből. (Can. Vis. 65. kötet. 281-283.) Az 1840-es évek közepén a számadások tanúsága szerint új orgonát szereztek be, aminek kifizetése több éves ütemezésben történt.13 1847/48-ban 66 ft 48 kr-t fizettek a kőművesnek a templom „ki igazétásá”-ért.14 Az épületet 1853-ban restaurálták a templompénztár terhére. A kézimunkát és a fuvart az újkéri hívek szolgáltatták.15 A barokk templom alaprajzát az 1856. évi kataszteri térkép őrizte meg az utókor számára. (18. kép)16 Az 1860. november 2-án felvett templomleltár idején gróf Széchenyi Kálmán (1824-1914) kegyurasága alatt állt az istenháza. A templom építése, jó karban tartása az ő kötelessége volt, míg a szekeres és kézimunkával ilyen esetekben a hívek tartoztak. A cseréppel fedett tetőt rossz állapotban találták, a leírás szerint: „a tetőfák olly rosszak, hogy minden perczben öszsze omlással fenyegetnek”. Továbbra is gondot okozott a templom szűk volta (hossza IIV2ÖI, szélessége 4V2ÖI): a „népességét tekintve olly kicsin, hogy a híveknek fele semférbe, s ez sok baj és templomi rendetlenségnek okozója”. A hívek kényelmét 26 pad szolgálta.17 Az 1869. január 15-én készített leltárban még mindig arról panaszkodtak, hogy a tetőszék rozzant és javítást kíván, ráadásul időközben tönkrement négy pad is.18 153
