Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK a keleti támpillérpárig — a sarkokon kváderkövekkel kirakott — törtkőből készült falat találtunk, keleti végén már téglákkal keverve. Ettől tovább a keresztházig a templom téglából épült, viszont több kváderkövet is felhasználtak másodlagosan a falazathoz. Az északi falban a mai sekrestyétől nyugat felé egy meszelt falfülke és egy befalazott téglakávájú ajtó került napvilágra. Ugyanitt, a fülke fölött, a keresztház fala mellett levésett boltozatván nyomára akadtunk. A későbbiek során ezeket a barokk kori sekrestye maradványaiként azonosítottuk. Az északi falon két befalazott ablak is előkerült. (2. kép) A korábbi a keleti pillér mögött volt, ezt a barokk, XVIII. századi periódushoz köthetjük. A másik, nagyobb félköríves ablak már a XIX. századi, 1873-as bővítéshez tartozott. (3. kép) Már az alsó szakasz kutatásakor kiderült, hogy a torony nem egyidős a középkori hajóval, csak jóval később illesztették a nyugati oromfalhoz, falait csak kevés helyen kötötték be. A déli oldalon az előbb leírt jelenségekkel találkoztunk, azzal a különbséggel, hogy itt a támpillérek között, azoktól félig takarva két kisméretű, téglakávás ablak maradványait tárhattuk fel. (4. kép) A déli hajófal nyugati szakaszát érdemben nem lehetett vizsgálni, ide ugyanis a karzatra vezető lépcsőházat építettek a XX. század elején. A levéltári adatokból már tudtuk, hogy a templom keleti szakasza (a keresztház és a szentély) csak a XIX. század utolsó harmadában készült. A vakolatverés utáni falszövetvizsgálat is ezt támasztotta alá. Egységes, az alapoktól a koronázópárkányig nagyméretű (29x15x5,5 cm) gépi téglákból készült falat láthattunk. A továbbiakban a templomnak ezzel a részével nem is foglalkoztunk. (Csak érdekességként kell megemlíteni, hogy az 1873-ban épült déli keresztház falában is kerültek elő kváderkövek. Ezek a barokk kori szentély falába épült középkori kövek „továbbvándorlását” igazolják. A felhasználható építőanyagot újrahasznosították.) (5. kép) 2. kép A templom É-i fala a középkori hajó K-i sarkával (Nemes András felvétele) 136
