Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Márfi Attila: Kovács Pál szerepe Győr XIX. századi színészetében
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK adománnyal, valamint urasági/uradalmi juttatással egészült ki. Egyházi szolgálatukért a templompénztárból is kaptak fizetést. 4.4.1. Termőföldek Az iskolaházhoz szántóföld78 és gyakran rét,79 valamint legelő tartozott. Egyes helyeken a tanító megélhetését kisebb házikert (Bogyoszló, Garta, Jobaháza, Kapuvár, Kisfalud, Németi, Osli, Szárföld, Tamási, Vág, Veszkény) vagy káposztaföld (Garta, Osli, Páli, Szárföld, Tótkeresztúr) segítette.80 Kapuváron a szántóföld helyett a mezőváros gabonájából évente 24 mérővel mértek ki számára. A mester rendelkezésére bocsátott termőföldingatlanok megművelésének több módja alakult ki. Gyakran, mint gazdálkodó-paraszt ember maga is részt vett a munkákban. Kisfaludon saját költségén műveltette szántóit, hozzájárulásként szántás helyett minden gazda 6 vkr-t fizetett neki. Bogyoszlón és Páliban mind a jegyzői/kántori hivatalhoz, mind a tanítósághoz járó szántót a község évente háromszor szántotta meg, vetette be és boronálta meg. Kecölben a trágyázásnak és az aratásnak, Tótkeresztúron a tavaszi gabona aratásának és behordásának kivételével a közösség feladata volt a mester szántóföldjeinek a megmunkálása. Németiben korábban a lakosság szántotta, vetette a mester 6 holdnyi szántóját, de a tagosztállyal a mesteri hivatal fizetése 4 hold szántó lett azzal a kikötéssel, hogy a helyiek a jövőben semmi munkával nem tartoznak. Jobaházán évente meghatározott készpénz fizettek neki a szántók megmunkálásáért. Megosztva történt a földművelés Babóton: a szántóföldeket a község évente 2- 3 alkalommal tartozott megszántani, míg a mester a rendelkezésére bocsátott rétet maga művelte. Beledben maga munkálta szántóját, de rétjén a helység kaszálta le évente az agg szénát,81 amiért a mester nagyböjt idején mindennapi könyörgéssel tartozott. Himodon a helység gondoskodott az agg széna lekaszálásáról, amiért a tanító a kaszásokat 8 icce borral jutalmazta; a felgyűjtés már az ő feladata volt, de mind az agg szénát, mind a sarjút a helység hordta be. Hövejen a tanítói szántók művelése a lakosságra hárult: évi háromszori szántás, vetés, aratás, háromévente saját trágyájukkal trágyázás, termésbehordás. Rétjeit itt a mester maga kaszálta, de a szénahordás a lakosság feladata volt. Osliban a szántókat a helység tartozott megművelni (és szükség esetén megtrágyázni), továbbá a rétet lekaszálni és a szénát felgyűjteni, de a széna és a gabona hazahordása már a tanítóra maradt. Szárföldön a szántók megszántása, elvetése és boronálása a közösségre hárult, de a trágyázást és a gabona hazaszállítását, továbbá rét kaszálását és a széna hazahordását a tanító végezte. Tamásiban a szántókat a közösség művelte, a rétet a mester saját költségén kaszáltatta. A tanító számára ingyenesen végzett munkák nem korlátozódtak a földek megművelésére. Bogyoszlón és Hövejen a helyieknek kellett a malomba szállítani őrlésre a tanító gabonáját, majd a lisztet onnét vissza. Veszkényben a község feladata volt a tanító házikertjének bekerítése. 92
