Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Márfi Attila: Kovács Pál szerepe Győr XIX. századi színészetében
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK A Rendelet a falusi tanodákban nem engedélyezte a hétköznapi szünetet (Rendelet 38. §), ezért nem szerepelhet már az 1846/47. évi németi és tótkeresztúri jelentésben az, ami korábban, hogy régi szokás szerint csütörtökön délután nincs tanítás. Osliban még 1847-ben is megtartották a csütörtöki szünetet, Vágón pedig a keddi és a csütörtöki délután még szabad volt. Hitoktatásra a legtöbb helyen a szerdát és a szombatot jelölték ki.50 Babóton (1844/45) szerdán és szombaton, délelőtt és délután 3 órában tanultak „keresztényi tudomány”-t, egyéb napokon „a többi kegyelmesen parantsolt tárgyak”-at tanították, reggel és délután 3-3 órában. Kedd és csütörtök délután szünetelt a tanítás. Himodon és Hövejen minden előírt tárggyal napi fél-fél órában ismerkedtek.51 Vágón szintén fél-fél óra jutott mindegyik tárgyra napi 5 órában, szerda és szombat délután pedig hitoktatásban részesültek a tanulók.52 Osliban hétfőn, kedden és pénteken tanultak írni, olvasni és számolni, szerda és szombat délután „dictando irás, számvetés, káté ismétlés” következett. A hitoktatásra (káté és Biblia) szerda és szombat délelőtt került sor. Csütörtökön nem volt tanítás.53 Páliban a napi órabeosztás a következőképpen alakult (1845/46): reggel 7:30-tól 8-ig „a bötü ismérők”, 8-tól 8:30-ig „a bötüfoglalók”, 8:30-tól 9-ig „a syllabizálók”, 9-től 9:45-ig az olvasók. 9:45-től 11-ig írás és írásjavítás következett. A délutáni beosztás ugyanígy történt azzal az eltéréssel, hogy az írás helyett számvetést tanultak, valamint szerdán és szombaton délután hitoktatás („keresztényi oktatás”) történt.54 Beledben és Edvén az 1845/46. tanévben hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken — délelőtt és délután egyaránt — 3 órában betűztek, silabizáltak, olvastak és írtak a gyerekek, 1 órában pedig számoltak. Szerdán és szombaton egész nap hitoktatásban részesültek.55 Kecölben ugyanilyen napi órabeosztás mellett folyt az oktatás (a 3 órán belül 1 óra jutott betűzésre és betűfoglalásra, 1 olvasásra, 1 írásra),56 Vicán57 pedig szerda helyett kedden volt a hitoktatás. Szárföldről és Veszkényből ismerjük a heti órabeosztást is. 1843/44-ben 5 3A órát foglalkoztak hittannal (doctrina relogionis/Christianá), 4 lA órát a betűk öszszekapcsolásával (notitia litterarum), 4 %-4 :iA órát silabizálással (syllabisatio) és olvasással (lectio), 3 órát a szentírással, fél-fél órát mezei rendészeti szabályokkal (politia ruralis) és földrajzzal (geographia), 3 Ул órát számtannal (arithmetica) és 2 XA órát írással (scriptio).58 4. Az iskolamesterek A latin nyelvű forrásokban a tanító megjelölésére а XVII. századtól a magister, scholae magister, scholae rector kifejezéseket használták, majd az 1730-as évektől kezdve egyre inkább a ludirector, a ludimagister és a magister elnevezések állandósultak. Az iskolamesterek viselték egyben a települések jegyzői (notarius) hivatalát, ők voltak általában a kántorok (innen az elnevezés: kántortanító), az orgonisták és gyakran a harangozok is. Az egyes helységekben а XIX. század első felében működő tanítók és segédtanítók archontológiája a Függelékben található.
