Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Márfi Attila: Kovács Pál szerepe Győr XIX. századi színészetében
KELEMEN ISTVÁN A KAPUVÁRI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI AZ 1840-ES ÉVEKBEN Kelemen István A KAPUVÁRI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI AZ 1840-ES ÉVEKBEN A katolikus népoktatás helyzetét a Győri Egyházmegye egyik egyházkormányzati egységében, a kapuvári esperesi kerületben az Egyházmegyei Levéltár ún. Régi iskolai anyaga1 alapján dolgoztuk fel. A felhasznált iratanyag első csoportjába a helyi iskolaigazgatók (plébánosok) által minden tanévben a püspöki székhelyre küldött jelentések tartoznak. Ezek a dokumentumok többek között a tanítókról, a tankötelesek és a ténylegesen iskolába járó gyermekek számáról, az oktatás nyelvéről, a tananyagról és az iskolák állapotáról tartalmaznak információkat.2 A kerület helységeiben 1846-1847-ben kötött szerződések a tanítók javadalmazásáról rendelkeztek.3 Mivel az 1829. évi egyházlátogatás (Canonica Visitatio) során a tanítók javadalmazására, az általuk ellátott feladatokra vonatkozó rendelkezések az 1840- es években még hatályban voltak, ezért ezek sem hagyhatók figyelmen kívül.4 Oktatástörténeti adatokat találhatunk az egyes plébániák iratanyagaiban (Acta parochialia) is.5 Az 1848 nyarán kelt jövedelem-összeírási formanyomtatványok, melyek a tanítókról, jövedelmeikről és az iskolák állapotáról tartalmaznak adatokat, a kapuvári kerület helységeire vonatkozóan — sajnálatos módon — nem lelhetők fel a levéltárban. A népoktatást országos szinten két uralkodói rendelet: az 1777-ben kibocsátott/. Ratio Educationis,6 majd az 1806-ban bevezetett és a XIX. század első felének közoktatásügyét meghatározó II. Ratio Educationis,7 továbbá a Helytartótanács által 1845. július 16-án kiadott, 25.224. számú rendelet szabályozta Magyarország elemi tanodáinak szabályai címmel (továbbiakban: Rendelet).8 Az I. Ratio először kísérelt meg állami felügyelet alatt álló, egységes oktatási-nevelési rendszert létrehozni. (Mészáros 1981b, 8.) A protestáns egyházi-tanügyi autonómia miatt a II. Ratio és a Rendelet hatálya kizárólag a katolikus oktatási intézményekre terjedt ki. A rábaközi főesperesség területén a XIX. század elején két-két esperesi kerület szerveződött: a Rábaköz nyugati felén a kapuvári, keleti felén a szanyi esperesi kerület. A kapuvári kerületben 12 plébánia működött; filiájukat zárójelben tüntettük fel. Babót, Beled (Edve, Kecöl, Vásárosfalu, Vica), Bogyoszló (Jobaháza, Potyond), Himod (Hövej), Kapuvár (Garta, Vitnyéd), Mihályi (Kisfalud, Vadosfa), Osli, Páli, Tamási, Tótkeresztúr (Németi, Zsebeháza), Vág és Veszkény (Szárföld). (1. kép) 1. kerület (alsó elemi) tanodái Mária Terézia tanügyi rendelete, az I. Ratio az alapfokú, ún. népiskolát anyanyelvi iskolának (schola vernacula) hívta, de a korban az intézménytípusra az elemi iskola (schola trivialis) elnevezést is használták. (Az 1840-es években magyar nyelvű jelentésekben a „nemzeti iskola” és az „elemi iskola/oskola” megjelölés szerepel) . A Ratio falusi anyanyelvi iskoláknak azokat a falvakban vagy mezőváro-77
