Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48 / 2. TANULMÁNYOK A közgyűlés döntésének érvényt szerezve a törvényhatósági bizottság a 317/903. számú határozat alapján felkérte „Wennes Jenő főjegyző polgármester helyettest, hogy a Mányoki-féle Rákóczi arczképnek lemásolása tárgyában hazai festő művészekkel érintkezésbe lépve a kép megrendelése iránt sürgősen javaslatot tegyen.”16 Az eredményről Wennes Jenő a városi tanácsnak megküldött 1903. november 19-i néhány soros értesítőjében számolt be: „A Mányoky-féle Rákóczi kép lemásolására beérkezett három ajánlatot határozat hozatal czéljából beterjesztem.”17 A három ajánlat az éppen a Győr megrendelésére készülő Kossuth portrén dolgozó budapesti Zemplényi Tivadartól, illetve két helyi művésztől, Benes Páltól és Lovas Lajostól érkezett. Zemplényi Tivadar javaslata egy, a Kossuth-arckép munkálatairól számot adó levél keretében fogalmazódott meg: „A mi a Mányoky féle Rákóczy kép másolatát illeti, ahhoz Drezdába is vissza kell utazni s ott egy hónapig tartózkodni, mivel egy jó másolást nem lehet egyfolytában elvégezni, hanem időközönként száradni kell hagyni, mint azt München, Róma, Madrid stb. eszközölt tanulmányaimból tudom. Nem tartom tehát szerénytelenségnek, ha a Kossuth kép árán felül még ezen utazás és Drezdában való tartózkodásért további 600 ftt, egészben tehát 1600 ftt azaz 3200 koronát kérek. Ezen összeggel ugyan az én munkám művészi igényeimhez képest alig volna megfizetve, de én ezt az utat inkább tanulmány útnak tekinteném s így hozzá magam részéről is némi áldozatot hozni kész volnék. Hiszen nekünk Rákóczyról eredeti képünk nincsen s így általános hazafias érdem is lenne egy első rangú másolatot beszerezni, a mire akárki nem képes, ha olcsóbban csinálná is, míg ily irányú eddigi tanulmányaim és nevem erre nézve úgy hiszem elegendő garamiét nyújtana.”18 A festmény elkészítésére aspiráló két másik művész formailag és tartalmilag szabályos, kifogástalan ajánlattétellel rukkolt elő. „Értesülésem szerint — fogalmaz Benes Pál — a tekintetes Városi Tanács elhatározta Rákóczy Ferencz Dresdában lévő eredeti festményét másolatban a város számára megfestetni. Azon ajánlattal járulok a tekintetes Tanács elé, hogy hajlandó vagyok a fent nevezett képet a helyszínen 1000,- koronáért megfesteni, s remélem, hogy a tekintetes Tanács képzettségemben a kép művészi kivitelét illetőleg kellő biztosítékot talál.”19 A három benyújtott ajánlat közül kétség kívül a Lovas Lajos festő- és szobrászművészé volt a legalaposabb és legrészletezőbb. Érdekessége, hogy az 1903. október 3-i dátumot viseli, ami azt jelenti, hogy az alkotó már azelőtt megfogalmazta és benyújtotta ajánlatát, mielőtt a törvényhatósági bizottság felkérte volna Wennes Jenő alpolgármestert, hogy a Rákóczi-portré megfestésének ügyében felvegye a kapcsolatot „a hazai festő művészekkel.” Lovas Lajos ajánlata a következőket tartalmazta: „Tisztelettel alulírott tudomást szereztem a Tekintetes törvényhatósági közgyűlésnek 1903 szept. 27-én hozott azon határozatáról, hogy a Mányoky féle II. Rákóczy Ferencz arczképet a városháza közgyűlési terme számára megfesteti. Ezen kép megfestésére bátorkodom magamat ajánlani és ajánlatomat a következőkben van szerencsém a Tekintetes Városi Tanács elé terjeszteni: Őfelsége a szász király tu304
