Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010. 48 / 2. TANULMÁNYOK A győri sajtóorgánumokban kiemelt figyelem és érdeklődés a Kossuth Lajos és II. Rákóczi Ferenc portrék megrendelése és elkészülte iránt mutatkozott. Az 1848-as szabadságharc vezetője arcképének megörökítési szándéka a város vezetőségében még a század legelején fogant meg, ám konkrét lépések ebben az irányban csak később születtek. A késedelem okáról a Győri Napló munkatársa, Karácsonyi Aladár 1903 májusában faggatta Zechmeister Károly polgármestert: „ — Tudomásom szerint a városi közgyűlés évekkel ezelőtt elhatározta, hogy Kossuth Lajos képét megfesteti a városháza nagy terme számára. Tauber Károly bizottsági tag a múlt évben interpellált is e kérdésben. Miért szenved halasztást a polgárok rég óhajtott tervének kivitele?” Az érdeklődő, számon kérő kérdésre a polgármester válasza a következőképpen hangzott: „ — Részben nagy elfoglaltságom miatt, mert az ilyen művész emberekkel sokáig kell tárgyalni, részint, mert nem találtam megfelelő festőt, aki szolid áron állítsa ki a képet... Most már megállapodásra jöttem Zemplényi festőművésszel, aki 2.000 koronáért elkészíti a képet...”1 A riportban emlegetett Zemplényi Tivadar (1864-1917) a kor egyik legtöbbet foglalkoztatott alkotója volt, aki — a számos hazai és külföldi díj, elismerés mellett — hírnevét és tekintélyét azzal alapozta meg, hogy egyik kompozícióját a bécsi császári udvar megvásárolta Ferenc József gyűjteménye részére. Az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács javaslatát és véleményét szem előtt tartva Győr városa nevében Zechmeister Károly végül 1903 májusának közepén kérte fel hivatalosan is Zemplényi Tivadart, hogy a közgyűlés nagy termébe szánt Kossuth portrét megfesse.2 A munka kezdetéről a budapesti festőművész levélben értesítette megbízóját. A tudósítás kézhezvételéről beszámoló Győri Hírlap a tény közlésén felül még további információkkal is szolgált olvasóinak: „A kép akkora lesz, mint a díszteremben levő Andrássy-kép. Ára két ezer korona. A képet [Zemplényi Tivadar] legkésőbb október hónapra készíti el.”3 A nagyméretű festményhez tartozó aranyozott keretet — amint az kitűnik Zemplényinek a polgármesterhez címzett 1903. október 21-én kelt leveléből — szintén az alkotó készíttette el és ára 120 korona volt.4 Az így is gyors ütemben festett Kossuth-portrét — eredeti vállalásától eltérően — Zemplényi Tivadar nem az év októberében, hanem egy hónapos késedelemmel, november végén fejezte be, amikor is kérte „annak átvételét... városunk tanácsától.”5 A mű hivatalos átvételére — az Országos Képzőművészeti Tanács által delegált szakértők mellé — a polgármester művészeti kérdésekben kompetens és járatos helyi bizottságot nevezett ki, amelynek tagjai dr. Petz Lajos főorvos-műgyűjtő, Ruschek Antal kanonok, művészeti író és Schlichter Lajos építési vállalkozó voltak.6 A városi elöljáróság tervei szerint az arckép leleplezésére 1904. március 20-án, Kossuth Lajos halálának évfordulóján került volna sor. Csakhogy a kitűzött dátum előtti napokban megtartott „szemlén” kiderült, hogy a „festmény nem volt átvehető.” Ilyen irányú véleményt fogalmaztak meg a festménnyel kapcsolatosan az „orsz. képzőművészeti tanács jelen volt tagjai: köztük Alexander Bernát, Beöthy Zsolt”, illetve a győri kijelölt delegáció képviselői is. A kifogások szerint „a bemutatott Kossuth-kép bágyadt, 302
