Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010. 48 / 2. TANULMÁNYOK 3. an beyde Brunnen können gegen 8 % Ausgußrohren die Klafter zu 10 ft W. W. gerechnet macht, das Pfund p[ro] 2 ft W. W. 80,-4. die Saugröhren, jedes zu 9’ an Länge gerechnet bekommen ohngefähr 30 У, das У zu 2 ft W. W. 60,Srworden, das ö zu 2 ft macht 32 ft. 6. die Schwungräder, Affen [?], Kurbeln und Kolben Tangen werden zur Schloßerarbeit gerechnet. Summa 420 388 ft-xr Raab den 17t[enl August 1844. Joannes Mendel e. h. Glockengieszer [!]. Olvastam Korbonits István mp. főjegyző” Azt, hogy 1844-ben nemcsak a kútra vonatkozó terv, illetve költségvetés készült csak el, Hetzl András kőfaragó választékos panaszleveléből tudhatjuk: „Tekéntetes Nemes Tanáts! Méltóztatott a’ Tettes Nemes Tanáts e’ f. [olyó] évben a’ belvárosi főtéren felálítandó kúthoz tartozó kőfaragó munkát reám bízni, és járandóságomat nyilványos árverés folytába 1495 V[áltó]f[orin]tokban megálapitani, ezen munkának nagyobb részét elkészítvén és 1000 V[áltó]f[orin]tokon felül haladó munkát már helyére is álítottam, sőtt a’ hátra lévő munkát is végképpen elkészítettem; mellynek felálítása azomba a’ még hátra lévő réz munka miatt, mind ekkoráig nem eszközöltetett, miután pedig elkészített és felálított munkámért eddig csak 200 pftot nyertem volna; E’ végett alázatossan folyamodom a’ Te[kin]t[e]tes Nemes Tanátshoz, ha járandóságombul 200 pftokat kegyessen utalványozni méltóztatna, telyes tisztelettel maradván A’ Tekéntetes Nemes Tanátsnak alázatos szolgája Hertzl András kebelbéli kőfaragó.”16 A munkálatok előrehaladását mutatja, hogy 1845-ben, miután már a kút „kövezete” is elkészült, határozni kellett az építés eredeti céljának megfelelő feliratról is: Anvander Ferencz Polgármester azt: hogy a’ város százados ünnepélyének emlékére a’ belvárosi fő piaczon építetni rendelt kút kövezete már elkészült jelentvén az eránt micsoda felírást és melly részen alkalmazzon, utasítatni kívánt. Az említett kútnak napkeleti részére ezen felírás „Győr Szabad Királyi Várossá lett első százados ünnepély emlékéül Martius 6án 1843.” — aranyozott betűkkel tetetni rendeltetik. Vurda Bernát”17 A következő hónapban ismét napirendi pontként szerepelt a kút ügye a hatvanas tanács ülésén. „Indítványoztatván mai ülés alkalmával, miképpen tetemes költségekkel készült fő piarczi kútnak épségbeni fentartása megkívánná: hogy az a’ 288
