Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
JERNYEI KISS JANOS A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ MAULBERTSCH-FRESKÓINAK... Két nap múlva Grősz József püspöki helynök értesítette a MOB-ot, hogy egyelőre csak a Mária-hajó falfestményeit és oltárképeit állítják helyre, és a harmadikként ajánlatot tevő Nikássy-Pandur művészpárost bízzák meg a munkával.22 Alig egy hónap múlva azonban úgy döntöttek, a restaurálást a jövő évre halasztják.23 1936-ban Sándor Béla festőművész ajánlkozott ismét, ezúttal a MOB-hoz írt levelében a két mellékhajó függőben maradt restaurálásának munkálataira.24 A püspök a Szent István-hajó restaurálására végül Királyfalvi-Kraft Károlyt szerződtette,25 és a káptalan Pandur Józseffel is tárgyalt, hogy mellé felfogadja.26 Úgy tűnik, a MOB némi aggodalommal szemlélte Királyfalvi tevékenységét, mivel még a szerződés megkötése előtt azt kérte a püspöktől, a festő előbb próbaképpen állítson helyre egy részletet, és csak utána adják neki a megbízást.27 1937 februárjában a Mária-hajó freskói kerültek napirendre: Királyfalvi a mennyezetfestmények restaurálására 4.300 pengős, Schutzbach Antal28 a díszítőfestés megújítására 1000 pengős ajánlatot tett. A Királyfalvival kapcsolatos aggályok a jelek szerint nem voltak alaptalanok, mivel most már kifejezetten azt kérték tőle, „adjon előzetesen rajzokat, mert a Szent István-hajóban nem mindenütt sikerült az alakok utánfestése.”29 A káptalan művészeti tanácsadója a művészettörténeti stúdiumokat végzett Somogyi Antal, a győri szeminárium és a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára volt, aki a freskó „teljesen tönkrement” részleteinek újrafestése előtt kartonok készítését javasolta a művésznek.30 Hogy ezek elkészültek-e, nem tudjuk. Mindenesetre a festő által elkövetett hibákra utal az a megjegyzés is, amely szerint „Királyfalvi a tavalyi munkán történt rongálásokat hajlandó megjavítani.”31 Somogyi Antal későbbi feljegyzése szerint a művész a Mária-hajóban „az oltár fölötti kis kör alakú kompozíciót teljesen újrafestette. A mennyezet többi részét is, úgy a figurális, mint az ornamentális részt teljesen átdolgozta, és oly fedő — »védő« — réteggel vonta be, ami úgy »glanzolt«, hogy a hajó mennyezetén végignézve semmit nem lehetett látni, csak ezt a védőréteget, illetőleg annak durva fényét.”32 A mellékhajók mennyezetfestményeinek állapota már az 1928-ban a Szőnyi Ottó által írt jelentés szerint is aggasztó volt, hiszen kiterjedt felületeken volt tapasztalható a teljes, vakolatig ható leválás. Mindezt a későbbi, 1970-es évekbeli resв. kép Franz Anton Maulbertsch: Szent István megalapítja a győri egyházmegyét, 1773. Győr, székesegyház, a szentély grisaille-falfestménye, részlet. (A szerző felvétele) 251
