Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
NEMA SÁNDOR KISS JÓZSEF ÉS A’ GYŐR VÁRMEGYEI HEGYEK LEÍRÁSA a’ munka a’ hegyekben megszűnt. Vágynak közöttök egynehányan, kik vászonnyal, dohánnyal, sovány sertvésekkel ’s több e’ félékkel kereskedést űznek. Ha elő-jön a’ hidegebb ősz, közzűlök otthon nem kevesen kövér sertvéseket ölnek-le, mellyeket vagy magok hizlalnak, vagy vesznek, ’s azokat feldarabolva a’ városba viszik, vagy font, vagy darab számra eladják. Aratás’ idején az egész hegység kihalva látszik, mert csak az aszszonyok, dologra alkalmatlan gyermekek és öregek maradnak otthon. A’ férjfiak ’s munkára alkalmatos gyermekek mind a’ két nemből ’s a’ két nembeli felserdűlt’ ifjúság, aratni mennek. Leginkább a’ Fejér-vármegyei puszták szoktak aratóhelyeik lenni, hol ötvenen, hatvanon, sőt néha százan ’s többen is egy társaságba öszsze-állva aratnak öt ’s hat hetekig. Nálok is minden arató-csoport két részre oszlik-el: arató gazdákra és cselédekre. Az elsőké a’ gabona-jövedelem vagy a’ kereset; — az utolsók, kik kettözőknek neveztetnek, az elsőktől pénzben fogadtatnak-meg. De megtörténik nem ritkán, hogy az arató gazdák vagy az olcsóság, vagy a’ szűk termés miatt, minden kereseteket pénzé tévén, drágán megfogadott arató-cselédjeiknek tartoznak fizetni ’s haza-térvén kéntelenek azt mondani utánnok búsongva óhajtozott kedveseiknek, hogy ingyen dolgoztak. Győr’ városa ezen emberek közzűl sokaknak ád a’ hegybeli munkák’ megszűnése után munkát és keresetet. Házaik ezen hegybeli embereknek vagy magánosán épültek szőlejek’ végében, vagy pedig több házak’ sorában egymás’ szomszédságában. A’ széltől csendesebb helyeken fenn a hegyekben egész utszák látszanak, mellyeket faluknak gondolnál, majd két sorosan egymás’ ellenében, majd egy sorosan elterjedve. Szint’úgy a hegyek’ allján vagy mellékén is, mint Méhfőnél, Csanaknál, Kis- és Nagybarátinál, Nyúlnál, Tinnyőnél ’s máshol is láthatni, házak vágynak építve a’ szőlőknek végeikben. Nem kevesen vágynak ezen házak között ollyanok is, mellyek csinosságokra ’s tisztaságokra nézve, mind tulajdonosaiknak mind a’ vidéknek becsületére szolgálnak; de vágynak ollyanok is, mellyek gazdáiknak mostoha sorsok miatt düledező állapotban vágynak ’s tetejeken a’ nád helyett kukuricza kórók szolgálnak fedélül. A’ Nyúli hegyben egy helyen, egy mély horgasban, mellyet hajdan a’ lerohanó viz-ár áshatott-ki, a’ hegynek oldalában egynéhány földbe beásott lakhelyekre is találtam. Ezek közzűl egyből eggy aszszony jövén-ki, ez, véle beszédbe ereszkedésemmel azt beszállté, hogy az előtt egynéhány esztendőkkel Földházáról egy nagy föld-darab leszakadván, lak-helyét eltemeté, melly, ha kinn lettek volna, a’ lakosokra is veszedelmet hozott volna. Kellemetes és csendes lakás van ezen hegyekben. A’ faluk’ lármás neszek ide fel nem hat; ritkán hallani tűz által megkárosodottakról, vagy ha tűz támad is, egy vagy két háznál több ritkán ég-el. A’ hegybeli lakos, házánál minden szükségesset feltalál, csak kenyerét kell néki a’ síkon keresni. Lakhelye’ szűk körében mindent takarékosan öszszeszorit. Tartanak sokan teheneket, mellyek a’ falubeli pásztor’ elejébe a’ hegy-alyba lehajtatnak ’s estve vagy magoktól haza mennek, vagy gyermekek által hajtatnak. Némellyeknek lovaik is vágynak, mellyeknek nyomtatásra, szekerezésre ’s más egyebekre veszik hasznokat. Laknak közben-közben talyigások-is, kik egygyes lovokon hol gyümölcsöt, hol más egyebet visznek-bé a’ marhá-221
