Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)

Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia

KOVÁCS LAJOS A GRÓF ÉS A VÉRBÍRÓ ... 49 Ham’s ’leicht a Cigaretl? — Leider nein! —Van netán egy cigarettája? — Sajnos, nincs. 50 Müller Elemér, 9-es kapitány, vele van Schwartz Niki főhadnagy — nincs adat. 51 Thurnek, Sóskay — nincs adat. 52 zacherlin — rovarirtó por. 53 Horváth (Ödön?) vádbiztos: soproni szociáldemokrata nyomdász. (Környei 1970, 196.) 54 Nyomoz, kutat, vallat. 55 Báró Berg Miksa (Max) báró (Steirhof, 1859. május 1. - München, 1924. március 25.) Berg Gusztáv német mérnöknek, a kapuvári (röjtöki) Esterházy-uradalom bérlőjének — aki számos gazdasági és szociális újítást honosított meg Kapuváron és környékén —, a fia, aki kapcsolatban állt a bécsi ABC- vel és májustól kezdve titokban szervezkedett. A június első napjaiban zajló Sopron környéki ellen­­forradalmi mozgalom egyik vezetője. Részt vett a június 5-ibalfi csatában, majd Ausztriába menekült. Ezért ütöttek rajta Szamuelyék is Röjtökön, de a báró idejében elmenekült, kastélyát viszont megtet­ték rögtönzött vizsgálati helynek. Ide hurcolták a kópházi frontot megjárt férfiakat. (Gudenus 1.1990, 117-118.; Koncsek 1959, 89.; Molnár 1969, 22.; Varga 1998.) 56 Solymossy Ödön báró (1866-1915): nagylózsi és egervári birtokos, huszárőrnagy, 1901-től 1915-ben bekövetkezett haláláig soproni országgyűlési képviselő. Nagylózs patrónusa és jótevője, a helyi vö­röskereszt alapítója, demokratikus gondolkodású humanista. 1905-ös római látogatása idején X. Piusz pápa is fogadta. Halála után idősebb fia, Solymossy Zsigmond botanikus örökölte Nagylózst és Eger­­várt. (Gudenus III., 326); Virág: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:SfpZSck QoiwJ:www.kastely.specia.hu/blog/2008/12/22/solymosi-kastely-nagylozs/ +Solymossy+ %C3%96d%C3%B6n&cd=8&Ы=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a) 57 Őrgróf Pallavicini György (1881-1946): a Somogy vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, or­szággyűlési képviselő, huszárkapitány. Az Országos Földműves és Kisgazdapárt egyik vezetője, élete végéig aktív politikus. A II. világháború idején németellenes. 1919 tavaszán a bécsi Antibolsevista Comité, majd az ún. grazi csoport egyik vezetője. Felesége, Andrássy Borbála, Ilona húgának a férje volt, innét a sógorság Cziráky Józseffel. (ÚMÉLV., 64.) 58 Szmrecsányi György (1876-1932): politikus, először a Szabadelvű-, majd a Katolikus Néppárt or­szággyűlési képviselője. 1917-1918-ban pozsonyi főispán. 1918 őszén önkéntes csapatokat szervez a Felvidék védelmére. 1919 tavaszán a bécsi Antibolsevista Comité, majd az ún. grazi csoport egyik vezetője, a tanácsköztársaság bukása után a dunántúli vármegyék kormánybiztosa. Részt vett a ki­­rálypuccsok szervezésében. Az ÉME alapítója. A 20-as években a Bethlen-kormány ellenzékéhez tar­tozik. (MKLXIII. 353.; ÚMÉL VI. 475.) 59 Németújvári gróf Batthyány Tivadar (Zalaszentgrót, 1859. február 23. -Budapest, 1931. február. 2.): politikus, miniszter. Tanulmányait a fiumei tengerészeti akadémián végezte, majd sorhajózászlós. 1917. június 15-étől augusztus 18-áig a király személye körüli, ekkortól 1918. január 25-éig népjóléti és munkaügyi, majd 1918. október 24-e és 31-e között ismét a király személye körüli miniszter. A pol­gári demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja; október 31-től december 12-ig bel­ügyminiszter Károlyi Mihály kormányában. A Tanácsköztársaság idején eleinte tevékenyen részt vett a bécsi emigránsok ellenforradalmi szervezkedésében, azután visszavonult. 1921-ben hazatért, újjá­szervezte a függetlenségi pártot, de többé nem jutott jelentősebb szerephez a politikai életben. (ÚMÉL I., 324-325.) 60 Szemző (?) a Pest megyei Vasadon birtokos nemesi család (Kamjonkai Szemző) közelebbről nem azo­nosított tagja. (Gerő 1938, 244.) 61 Élesdi és telegdi Jakabffy Elemér (Cegléd, 1871 -1955): pénzügyi főtanácsos. (Gerő 1938,470.) Ja­­kabffy Imre volt államtitkár — 1919 áprilisában Cserny József vörösőr parancsnok különítményesei 169 társával együtt túszként letartóztatták. (Gerencsér 1993,110.) 62 Nagykárolyi gróf Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. - Budapest, 1947. április 23.): politikus, Magyarország miniszterelnöke. 1919 tavaszán Aradon alakított ellenkormányt a proletárdiktatúra megdöntése érdekében. Május elején román csapatok szállták meg Aradot, és Károlyit kormányának több tagjával együtt internálták. Kiszabadulása után a franciák által megszállt Szegedre ment, és itt alakította meg 1919. május 30-án az új kormányát. Károlyi Szegeden kérte fel Horthy Miklóst, hogy vállalja el az új Nemzeti Hadsereg felállítását az ellenforradalmi kormány hadügyminisztereként. (ÚMÉL III., 774-775.) 63 Perorál - szónokol. 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom