Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
KOVÁCS LAJOS A GRÓF ÉS A VÉRBÍRÓ ... 18 A dunántúli vasutassztrájk és a környező ellenforradalmi szervezkedés hatására június 6-án Csornán is felszámolták a vörös direktórium hatalmát. Payr Gusztáv, Kisfaludy Károly, Glaser Géza és mások vezetésével lefegyverezték a vöröskatonákat, és őrizetbe vették a direktórium tagjait, ám két nappal később a Mosonmagyaróvárról és Győrből érkező vörös csapatok felszámolták a szervezkedést. Szamuely június 9-én érkezett meg Kapuvárról és vérbíróságot tartott. Hat embert akasztatott fel: Akóts József csornai gőzmalom-tulajdonos, Glaser Ferenc földszigeti földbérlő, Laffer Lajos csornai vaskereskedő, Németh Gyula farádi gazdálkodó, Pozsgay Bálint rábacsanaki gazda, Takács Ferenc gazda. (Koncsek 1959, 73-90.; Nagy 1926, 12-48.; Váry 1993, 28-31.) 19 Szamuelli — helyesen; Szamuely Tibor (Sámuel Tibor) (Nyíregyháza, 1890. december 27. - Bécsújhely, 1919. augusztus 2.): kommunista politikus, újságíró, a Tanácsköztársaság terrorszervezetének vezetője. A Tanácsköztársaság kikiáltása után többek közt hadügyi népbiztoshelyettes, közoktatásügyi népbiztos volt. Április 20-án a budapesti hadseregcsoport politikai megbízottjává nevezték ki. 1919. augusztus 2-án menekülés közben vagy elfogták és öngyilkos lett, vagy lelőtték. (UMÉL VI. 144.) 20 Miklós — cziráky és dénesfalvai gróf Cziráky Miklós (Budapest, 1918. március 6. - Arad, 1944. szeptember 14. vagy Battonya, 1944. szeptember 13.), Cziráky József és Andrássy Ilona legidősebb fia. Az oroszok elleni harcokban esett el. (Gudenus I. 1990, 282.) 21 Schwester — feltehetően Czirkáy Miklós dajkája. 22 Gyuri sógor — cziráky és dénesfalvai gróf Cziráky György (Sárosd, 1885. május 9. - Dénesfa, 1958. december 3.): császári és királyi kamarás, a főrendiház örökös tagja. Cziráky József öccse, akinek a szomszédos Kenyériben volt birtoka és kastélya. (Csatkai 1940, 30-36.; Gudenus 1.1990, 282.) 23 Návay Lajos (1870-1919) Csanád vármegye alispánja (1901-1905), a képviselőház elnöke (1911. november 9. - 1912. március 21.). Az őszirózsás forradalom kitörése után visszavonult földeáki birtokára. 1919. április 27-én a földeáki direktórium elfogatta, és különvonattal Budapestre küldték. Április 29-én a kiskunfélegyházi pályaudvaron unokabátyjával, Návay Ivánnal és Szentes főjegyzőjével, Kiss Bélával együtt meggyilkolták. (Villám 2002; Gerencsér 1993,132.) 24 Jud — helyesen Judt Ferenc (1881-1920) győri könyvkötősegéd. A Tanácsköztársaság idején a győri vörös vasútbiztosító karhatalom parancsnoka. Az ő vezetésével indul győri vöröskatonákból álló alakulat a Kópháza környéki és a csornai ellenforradalomi felkelés megfékezésére. Csornán ő irányítja a letartóztatásokat és vallatásokat. Júliusban Győrben a batyuzást tiltó „asszonylázadás” elfojtásában szerzett érdemeket. A soproni királyi törvényszék 1920-ban halálra ítélte. (Czigány 1960,147-166.; Gerencsér 1993, 281.; Molnár 1969, 26.; Nagy 1926, 48., 52.) 25 Vádbiztos: Az 1919. március 25-én kiadott, a forradalmi törvényszékekről szóló IV. sz. rendelet szerint elnökét és két tagját: a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a forradalmi kormányzótanács nevezi ki minden képesítésre való tekintet nélkül; a forradalmi törvényszék a forradalmi kormányzótanács által hozzáutalt ügyekben bíráskodik előzetes nyomozás és vádirat nélkül. A bizonyítékokat vádbiztos teremti elő; a halálbüntetéshez egyhangú határozat kell; jogorvoslatnak nincs helye, az ítéletet azonnal végre kell hajtani. A rendelet alapján 127 forradalmi törvényszék alakult, amelyekhez járultak az Lili. sz. rendelettel felállított katonai forradalmi törvényszékek. A rendes büntetőbíróságok működése teljesen megszűnt és így minden büntetőügy hozzájuk került, (http://mhtt.eu/hadtudomany/2010_e_23.pdf) 26 Korlát — helyesen: Kolláth Márton vádbiztos, a győri direktóriumban ügyészségi és hajózási biztosi tisztséget töltött be. (Környei 1969, 305.; Lengyel 1970, 201.; Molnár 1969, 38-39.) 27 Laffer — Laffer Lajos csornai vaskereskedő, az egyik csornai áldozat. 28 Szilvássy — Dr. Szilvássy Gyula (Nagybánya, 1881 - ?) 1907-ben a kolozsvári egyetemen szerzett orvosi diplomát, 1912-ben került Sopronba, ahol a Munkásbiztosító Pénztár orvosa, majd az Erzsébet Kórház főorvosa volt. A Tanácsköztársaság idején Sopron városának egészségügyi biztosaként tevékenykedett. (Halász 1930,152.; Környei 1970, 89.) 29 Berceller — helyesen: Berczeller Adolf soproni közigazgatási tisztviselő, városatya, a soproni szociáldemokrata párt (1907) és a Munkásbiztosító alapítója. Tagja az 1918. október 31-én alakult soproni Nemzeti Tanácsnak, a november 2-án alakult Munkástanácsnak és az 1919. március 22-én alakult 5 tagú soproni Direktóriumnak, amelyben népjóléti és pénzügyi politikai biztosi tisztséget viselt. (Környei 1970, 179-200.; Környei 1969b, 3-12.) 30 Glaser — Glaser Ferenc földszigeti földbérlő, az egyik csornai áldozat. 31 Mama — feltehetően gróf Cziráky József édesanyja, galánthai Esterházy Mária grófnő (Sárosd, 1856. május 9. - Rábakecöl, 1940. november 23.). (Gudenus 1.1990, 281.) 32 Jass, jassz: csibész, tolvaj. 33 Hollós — helyesen: Hollósy (Hollósi) József (1890-?) csornai fém- és vasmunkásként a csornai szociáldemokrata párt titkára volt. Tagja az 1919. április 4-én alakult csornai direktóriumnak. A soproni királyi törvényszék 1920-ban 15 évi fegyházra ítélte. (Környei 1969, 287-319.; Nagy 1926, 49.) 211
