Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK — De hát, minden vissza lesz váltva és csak az új pénz lesz érvényes — vetik közbe. — Akkor is csak annál biztosabb lesz az a következmény, hogy semmiféle üzletet pénzért nem bonyolítanak majd le, de az állam kizárásával az ősember csereberéje állandósul. A terményfölösleget pedig ezért összegyűjtik és visszatartják. Szamuelly: — Mi most a falukban azt tapasztaltuk, hogy mindenhol van elég csizma, ruhanemű. Én: — Én csak arról tudok, hogy a kereslet még mindig nagy, ez meg a szükségletjele. Sok helyen sikerült a Károlyi-regime alatt a népruházati bizottság által bakancsokat, csizmákat beszerezni, ez az akkori községi nemzeti tanács ügyességétől függött, mert aki későn érdeklődött utána, már nem kapott semmit. A fehérneműben azonban általános a hiány. Szamuelly: — Nagy fehérneműkészletek lehetnek a kastélyokban is? — Nem mondhatnám. A fehérnemű felajánlásakor én is összeszedtem a nélkülözhetek, de az nem sok, cca. 120 darab. A budapesti lakásomon volt szintén, de ezzel — ezt nem tudom... Kellner: — No mondja csak: elrabolták? — Lehetséges, annyit tudok, hogy nincs meg, a lakásban mások laknak. Én a háború alatt nősültem, tavaly született gyermekünk, ennek kelengyéjét is úgy kellett összekoldulni ismerősöktől, rokonoktól, venni nem lehetett. Általános, gúnyosan szánakozó mosoly. Egy szuronyos őr széket hoz. Szamuelly hellyel kínál, én röviden köszönöm és állva maradok. Mindenki más ül. — Mi a változás otthonában a tanácsköztársaság óta? Minden a régiben? — kérdi Szamuelly. — A gazdaságban egyelőre nincs változás, mert a munka folyik tovább a régi beosztás alapján, új rendelkezésekre nincsen szükség ebben a gazdasági évben. — A kastélyban lakik? — A kastély — felelem — kommunizálva van, de nekem meghagytak 5 szobás lakást, és volt alkalmazottaim is megtartották a szobáikat, a többi helyiség leltározva van. Mindig vannak vendéglakók, a különböző termelési biztosok, mérnökök, stb. személyében. (Általános megelégedés.) — A nép azonban még most is megtartja azt a hideg, merev tartózkodást, idegenkedést a grófurakkal szemben? — Ezt sohasem tette, nem is teszi. Másutt hogyan van, nem tudom, de az én családom 800 év óta él együtt a néppel, ajtónk mindig nyitva állott és közvetlenül érintkeztünk velük, bárki felkereshetett ügyes-bajos dolgaival, panaszaival. — De titulusát megadják? — inkvirálnak54 kíváncsian. — Természetesen most is méltóságosnak és gróf úrnak neveznek, hiszen ezt így szokták meg évszázadok óta, nem hiszem, hogy ezzel ártanak az új rendnek! Egy intelligens embernek is nehéz követni a mai gyors átalakulást, a falusi népnél sokáig fog tartani, míg teljesen bele tud illeszkedni az új keretekbe és felfogásokba — mondom ironikusan. 206
