Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
KOVÁCS LAJOS A GRÓF ÉS A VÉRBÍRÓ ... tőén, hogy kiderült, Szamuely Sopronba rendelte őket — abban bíztak, hogy soproni ismerőseik így, Berczeller Adolf szociáldemokrata soproni direktóriumi tag és dr. Szilvássy Gyula, egészségügyi biztos segítségükre lesznek Szamuely megpuhításában. Ők azzal is tisztában voltak, hogy a Cziráky-házaspár mindig szívén viselte a munkások ügyét. Andrássy Ilona együtt dolgozott mindkettőjükkel a soproni munkásgyerekek egyesületében, Cziráky József is nagy becsben állt a brennbergbányai bányászok körében. Szerencsére reményeik nem voltak alaptalanok. A Cziráky József ellen felhozott legkomolyabb bizonyíték a csornai postán keresztül lebonyolított két telefonhívás volt, így Kolláthék elsőként a postáskisaszszonyt hallgatták ki. Eközben kapták a hírt, hogy Szamuely Sopronba rendelte Cziráky Józsefet (az öccsét felmentik a vád alól). Andrássy Ilona emlékezésének legmegrázóbb részei azok a bekezdések, amelyek a csornai és a Csorna környéki vérengzések részleteit idézik a szemtanúk, illetve a résztvevő Lenin-fiúk szavaival. Ezeket az értesüléseket a kihallgatásra várakozás közben, illetve az est folyamán szerezte, amikor fültanúi voltak a velük egy szobában éjszakázó Kolláth vádbiztos és két Lenin-fiú beszélgetésének. Cziráky József memoárjának legemlékezetesebb bekezdései a Szamuelyvel folytatott csaknem kedélyes hangú beszélgetés leírása. A szövegből érződik, hogy mire a gróf a vérbíró elé került, addigra szocialista ismerősei Szamuelyt már valóban megpuhították, s így a diskurzusra úgyszólván oldott légkörben került sor. Amellett, hogy a vérbíró a korábbi napokban valóban kedvére kitombolhatta magát, Szamuely nyilván kockázatosnak ítélte egy, korábbi áldozatainál mégis csak fajsúlyosabb személy (1917-ben Sopron megye főispánja) halálra ítélését és kivégzését. Az adott körülmények között Cziráky József gróf azért is alkalmatlan volt az arisztokraták felé történő példa statuálására, mivel valóban népszerű volt a megye munkásai és bányászai körében. Ezt igazolja az is, hogy nem csupán a dénesfai direktórium vonult be teljes számban Sopronba a Cziráky melletti kiállásukat bizonyítandó, hanem a brennbergi bányászok küldöttei is megjelentek a bíróságon. Szamuely bizonyára nem akarta az amúgy is feszült politikai helyzetet tovább élezni egy népszerű személyiség bizonyítékok nélküli kivégzésével. Az itt közölt emlékezések jelentőségét az adja, hogy szemléletes képet festenek az 1919. június 9-i kivégzések délutánján Csornán uralkodó állapotokról, a Lenin-fiúk módszereiről, Szamuely Tibor, valamint az 1919-es Sopron megyei események kevéssé ismert szereplőinek (Judt Ferenc, Kellner Sándor stb.), nem utolsó sorban pedig Cziráky József és felesége személyiségéről, valamint a tanácshatalom „igazságszolgáltatásának” működéséről. к к к Iloncsitól4 jött levél a június 8., 9. és 10-i napokról. Elküldi napló feljegyzéseit. Szegény gyerek, milyen szörnyű időket kellett átélnie. Leírása egész füzeteket betölt, de örülök, hogy olyan részletesen tudtam meg mindent.5 185
