Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
1 1 ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK IV. A győri Könnyező Szűz kegyképére vonatkozó utalás Telek József szentbeszédeiben (Telek 1769a, 18-19.) „Sőt a’ miként Susanna, az egekbe botsátott sűrű fohászkodásokkal külsö-képpenis ki-jelentette szive keservét; úgy MARIA, az Ur JÉSUSnak szent ANNYA, külső jelekkel-is ki-adta szive fajdalmit; midőn azokban a’ mostoha időkben, tsak az Írott Képei-is, hat helyen Hazánkban, úgy-mint: Múnkátson, Pótson, Kolosvár-táján, Nagy-Győrött, Nagy-Szombatban, és Várnán, egy-mást érő cseppekkel könyveznek vala. De hogy ne-is sírtak volna ezekben a’ mostoha időkben az ártatlan Szűznek tisztelői? hogy ne könyveztek volna képei?” JEGYZETEK 1 Vő. Mohi 1935; Hetény 2000, 44-47., 68-69. Negyedes prédikációja azért is kaphatott kevesebb figyelmet a szakirodalomban, mert nem önálló kiadványként, hanem prédikációskötetének részeként látott napvilágot. 2 A kompiláció fogalmát a régi irodalom kutatásának terminológiájával összhangban összeszerkesztésként értelmezem, azaz szövegalakítási technikák, az egy vagy több szövegből létrehozott újabb szöveget alakító folyamat, illetve az ily módon létrejött új szöveg megnevezésére használom. (Bővebben: Hargittay 2001, 251.) 3 Somogyi lábjegyzetét azért is érdemes betűhíven idézni, mert a későbbi szakirodalom ezek közül több adatról nem, vagy hiányosan tesz említést az időközben eltűnt, vagy hozzáférhetetlenné vált források miatt. (Vö. Hetény 2000, 51.) 4 Nem kizárt, hogy e kiválasztás is rendszerszerűen történt: a forrásban szereplő minden második személyre hivatkozott a kompilátor. 5 „Egyházi beszédei számszerint 1611, saját kezével írva, a szerzet szétoszlásakor a nagyszombati könyvtárba kerültek; Jankovich Miklós szerint magyar beszédeit Torma István gyulafehérvári kanonok 36 kötetbe köttette és a kolozsvári kollégiumban helyezte el.” (Szinnyei 1893, 342. h.) 6 Gyalogi sok esetben csak elődje vázlataiból és ezekhez kapcsolódó jegyzeteiből tájékozódva egészítette ki és formálta összefüggő szöveggé a kötet tartalmát. Ebből adódóan nem egyértelmű, hogy — tekintettel rövid, „epizodikus” voltára — az idézett rész Csete vagy Gyalogi gondolatmenetét tartalmazzae? 7 Sokáig úgy tűnt, hogy az anyag elveszett vagy lappang, pedig a kolozsvári Akadémiai Könyvtár kézirattárának katolikus állományában hozzáférhető a hat kötet. (Gábor 2007; Gábor 2008) 8 Lásd a függeléket. 9 Hogy miért tekintette Somogyi épp az 1695-ös évszámot mérvadónak, nem tudható. (Nem kizárt, hogy a könnyezés előtt beszélt volna a képről, de az elírás sem lehetetlen). A kérdés megválaszolását minden bizonnyal nagyban segítené a Csete-kézirat vizsgálata. 136