Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)

Tanulmányok - Nagy Iván: A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében

ARRABONA 2010.48/1. TANULMÁNYOK törtökről jött. Szegényes háznál tartotta, nagyobb gyerekek szerződtették egy fo­rintért és fél liter pálinkáért. Este kilenc órakor a nagyobb legények elzavarták őket és ők mulattak tovább a dudással 12/1346, Illésháza (Eliasovce) „Szokás: Farsangra az éjjeliőr Farkas Lajos Jókáról dudást hívott Illésházára. A dudás egy fiatalabb házas emberrel együtt járt házról-házra. A dudás a kony­hában muzsikált egy nótát, ezalatt kísérője táncoltatta a háziasszonyt és éne­kelte a dudával: Csak azért is járom véle, hogy nyőjjön meg a kendere! (Tovább is volt, de elfelejtette). Akkor egyet ugrott, és kész. Farkas Lajos rokona: Pus János járt át Jókáról dudálni farsangban. Egyébként napszámos volt és néha ara­tott Pálffy Béla grófnál. Táncos kísérője Makacsek Vince (30 körüli), a huszár­­ságtól szerelt le!’ 13/1421, Doborgaz (Dobrohosf) „Doborgazon lakott Nagy Sándor híres dudás, Pestre is elvitték dudálni. Nap­számosember volt, 1940-ben halt meg. Dudabálokat csak Doborgazon tartott. Legények, fiatal házasok fogadták meg olyan házakhoz, ahol helyet adtak. Va­csorát is kapott. Akik odamentek, tetszés szerint adtak neki pálinkát, borovics­kát és pénzt is. Télen este 8-12 között voltak a bálok!’ 14/1437, Vajka (Vojka nad Dunajom) „Mezzei János főpásztor neve napjáro megfogatta Cikhard Mihályt dudásnok — Mihályfárú. Mihályfai vót!” 15/1438, Vajka (Vojka nad Dunajom) „Mezzei János idevaló főpásztor (kondás és kint csordás, - egyesek szerint dudás is) tartott dudabálokat a közbirtokosság pásztorlakában (2 család lakta). 1940 táján halt meg, 70 éves korában. A névnapjára Mihály fáról fogadta meg Cikhard Mihály dudást. Bent a községi disznókhoz külön pásztor volt, a belső marhákhoz szintén. A régi bakter volt a sírásó és harangozó.” 16/1485, Sárosfa (Blatná na Ostrove) „Fejes Lajos (84) mondja: 1890 táján Lenor István (kb. 30) Lőgérpatonybóljárt Sárosfára dudálni. Igen jó dudás volt. Fejes maga Bitó (Bittó) Béni földesúrnál (2.200 magyar hold) számadó juhász volt. Mészáros Péter 1908-ban került oda bujtárnak, jól tudott dudálni. Fizetése: egy bárány husvétkor, ingyen koszt a számadónál és havonta pénz (találgatja hogy mennyi, talán 40 forint?). Dudá­ját maga csinálta kutyából, a sípokat nádból készítette. Leginkább télen dudált, de nyáron is kivitte a birkákhoz a dudáját. A szomszédos Budafára szokták meg­fogadni dudabálra 12-15 éves gyerekek 1 - 2 forintért és pálinkáért. Magán­házaknál tartotta a dudabálokat!’ 17/1529,Szász, Sása „Szeredbe (Vágszeredán) így koledáltak ... Husvétkor.” 18/1531, Szász(Sása) „Idesapám dudás vót és észt a nótát mindig sokat dudáta.” 19/1532,Szász(Sása) ,JDudás volt az édesapja. Ján Plavi gajdos volt, aki Vágszeredán született 1850 körül. Árva gyerekként juhász lett Pusztafödémesen, a papi birtokon. Dudálni egy másik juhásztól tanult és egyformán jól tudta a verseket magyarul, szlová­kul. Itt nősült és számadó juhásznak átkerült a győrmegyei Gönyüre egy másik 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom