Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/1. Ünnepi kötet a 90 éves Barsi Ernő tiszteletére (Győr, 2010)

Tanulmányok - Viga Gyula: Megjegyzések Borsod megye népi kereskedelmének térszerkezetéhez és a Bükkalja népének táji kapcsolataihoz

ARRABONA 2010. 48/ 1.

TANULMÁNYOK

a javakat elsősorban közvetítő fuvarosság, amelynek társadalmi státusa, például a Bükk vidéken — fizikai és társadalmi mobilitása okán — elérendő cél és minta volt a szegényebb paraszti rétegek számára. (Viga 1989) Ezen a helyen csupán Szolnok Megye Néprajzi Atlaszának lapjaira, ill. az árutermeléssel és értékesítéssel, vásárokkal, s különösen a házaló és vásározó kereskedelemmel és a vándoriparosokkal kapcsolatos kommentárjaira utalok, amelyek nem csak igazolják az Északi-középhegység előtere, az Észak-Alföld és a Tisza mente népeinek gazdasági kapcsolatát, de aláhúzzák annak a tradicionális kultúrára gyakorolt hatásait is. (Szabó - Gulyás -Csalog 2001, 171-191.)

JEGYZETEK

1 Tóth 1994, 113-124. Sajószentpéter 1446-ban kapott vásári kiváltságot Szent Gergely (március 12.) és Szent Miklós (december 6.) napjára. Vö. Kubinyi 1999, 512.

2 Pünkösdkor és Szent Lukács napján (október 18.) tartotta a sokadalmait a XVI. században. Idézi: Kubinyi 1999, 512. 46. jegyzetben.

3 AXVIII. századra elpusztásodott, Tiszabábolna határának része lett. Vö. Fényes 1851, III. 115.

4 Összegzőén: Dobrossy 2002, 29-54. Vö. még: Dobrossy 1992, Dobrossy 1998, Viga 1982, 213-224.

5 Kézművesipar 2006. A kötet tanulmányai több mesterség vonatkozásában kimutatják ezeket a regionális kapcsolatokat, s bőséges irodalom összegzi azok előzményeit is. Az iparos társulatok históriáján túl, kevésbé kidolgozottak ezek tárgytörténeti vonatkozásai. Vö. Veres 2008.

6 Kazincbarcika 1979,5-6.; Dobány 2004 különösen 155-166. Lásd még: Móga 1998,481^191.

7 Összegzőén: Viga 1986.

162