Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK Egy további fontos kérdés dr. Kovács Pál kapcsolatrendszerének vizsgálata, mégpedig mind az irodalmi életre, mind a helyi társadalomra vonatkozóan. Mindkettővel meglehetősen sokat foglalkozott már a kutatás; az alábbiakban csupán utalni szeretnék azok néhány lényegesebb elemére. A dr. Kovács Pálról készült életrajzok mindig kiemelik azt a széles irodalmi kapcsolatrendszert, melyet az 1820-as évek második felétől, Pestre kerülésétől kialakított. Szerkesztőként is mint az Auróra-kör utolsó tagját emlegetik. Irodalmi kapcsolatrendszerérői jó képet ad levelezése, melyet Pitroff Pál már 1914-ben ismertetett az Irodalomtörténet című folyóirat hasábjain. (Pitroff 1914) A hozzá írt levelek feladói között található pl. Döbrentei Gábor, Schedel Ferenc, Bajza József, Kazinczy Gábor, Garay János, Frankenburg Adolf, Vachott Sándor, Czuczor Gergely. A felsoroltak egy részével már az 1830-as években kapcsolatban állt dr. Kovács Pál; másokkal az 1840-es évek első felében került érintkezésbe. Ez a kör 1847-ben tovább bővült: levelező partnere lett — a rendszeresen jelentkező Petőfi Sándor mellett— pl. Lisznyay Damó Kálmán, Vajda János és gróf Lázár Kálmán is. (vö.: Pitroff 1914, 183-186.) Lisznyay két levelét — az első 1847 márciusában, a második 1848 januárjában kelt, mindkettő Szécsényben — Pitroff már monográfiájában közzétette (Pitroff 1915, 72-75.); Vajda János 1847végén, ill. 1848 januárjában kelt két levelét pedig Bay Ferenc publikálta.43 A dr. Kovács Pál halála után lányai által, családi hagyatékban őrzött levelek forrásértékét jó érzékkel ismerte fel Pitroff Pál, aki előbb Bajza József dr. Kovács Pálhoz írt leveleit adta közzé, melyek közül az első 1835-ben, az utolsó 1847 januárjában kelt; majd Vörösmarty Mihály 1839-1840- ben kelt két levelét tette publikussá; végül Garay János két — 1842-ben, ill. 1843- ban íródott — levele látott a közreműködésével napvilágot.44 E kérdés vizsgálatánál valóban nem hagyhatjuk figyelmen kívül Petőfi Sándor szerepét! Ha dr. Kovács Pálhoz írt leveleit olvassuk, többször találunk utalást arra, hogy kiket próbál kapcsolatba hozni vele, hogy kiket bíztat arra: írjanak a győri Hazánk számára! „Lisznyaival beszéltem” — írja már 1846 novemberében. (Petőfi 1967, 308.). „Pálffyt s Jókayt egyre sarkallom, hogy írjanak a Hazánknak, s fognak is írni; Tompának is írtam már ez ügyben, s üzentem Kerényinek. Mindnyájától várhat Ön.” — olvashatjuk 1847. február 18-án kelt, fentebb már említett „haragos” levelének második felében. (Petőfi 1967,315-316.) 1847. június 19-én kelt levelében egy újabb szerzőt ajánl a szerkesztő figyelmébe: „Arany Jánossal beszéltem, ő is ír neked, ha kell; Jókayval már megalkudott annyi összegben, mint velem, csakhogy kevesebb verset ad, mint én, csak hónaponként egyet. Azt tanácslom, szerezd meg, mert nagy költő, annyit mondhatok. Hát Tompával egyezkedtél-e?” (Petőfi 1967,334.) Egy nappal korábban viszont Arany Jánosnak írt Petőfi, mellékelve Jókainak Aranyhoz írt levelét, majd utóiratként hozzáfűzte: „A ’Hazánk’-ba pedig szabad és kell írnunk. Jókay maga is dolgozik bele. Petőfi.” (Petőfi 1967, 333.) Az idézett levélrészletek egyértelműen bizonyítják: Petőfi több esetben is segítségére volt dr. Kovács Pálnak az újabb szerzőkkel való kapcsolatfelvételben, így közreműködésével tovább bővülhetett a szerkesztő már addig is meglehetősen széles kapcsolatrendszere. 63
