Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
HORVÁTH JÓZSEF DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK Horváth József DR. KOVÁCS PÁL ÉS A HAZÁNK (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben) Dr. Kovács Pál életével és működésével „könyvtárnyi” irodalom foglalkozik immár. A Mennyeiné Várszegi Judit által összeállított bibliográfia 2008 júniusáig bezárólag 232 ilyen tárgyú írásművet vesz számba — a változatlan tartalommal több helyütt megjelent írásokat egy tételnek véve, és nem számítva ide az egyes munkáiról megjelent egykorú könyvismertetéseket, recenziókat.1 E tekintélyes menynyiségű, hosszabb-rövidebb terjedelmű írás jelentős hányada érinti dr. Kovács Pál szerkesztői tevékenységét is; jó néhány pedig — amint azt látni fogjuk — kifejezetten azzal foglalkozik. De nem kerülhették meg ezen kérdés vizsgálatát a korszak helytörténetével, főként sajtótörténetével foglalkozó munkák sem. Emiatt nincs könnyű helyzetben jelen tanulmány szerzője: dr. Kovács Pál és a Hazánk című újság kapcsolatáról meglehetősen nehéz újat mondani — de nem könnyű a tekintélyes menynyiségű szakirodalom e tárgyra vonatkozó adalékainak áttekintése sem! Mi lehet ezek után tanulmányom célja? Egy rövid kutatástörténeti áttekintés után szeretném elhelyezni a dr. Kovács Pál által szerkesztett lapot a reformkori magyar időszaki sajtó történetében. Kissé részletesebben szólok a korszak győri időszaki sajtójáról, utalva a kezdeti próbálkozásokra, számba véve az 1848-ban megjelent helyi kiadványokat; de röviden kitérek a Hazánk hatására, „utóéletére” is. Dr. Kovács Pál szerkesztői munkájáról szólva szeretnék néhány kérdést alaposabb vizsgálat alá venni: így a szerkesztő kapcsolatrendszerét, Petőfi Sándor és barátai győri megjelenésének jelentőségét, az újság „megmagyarosodásának” pontosabb körülményeit, vagy a győri cenzorok engedékenyebb voltáról kialakult nézeteket. A kutatás során újabb kérdések sora merült fel; ezek számbavételével zárom tanulmányomat. Egy kis kutatástörténet Ha a dr. Kovács Pál szerkesztői tevékenységével kapcsolatos irodalmat a teljesség igényével kívánnám számba venni, a Hazánk indulásától kezdődően szinte minden Vele és munkásságával kapcsolatos írást említhetnék. Erre itt és most nem vállalkozva, csupán az általam legfontosabbnak ítélt munkákat említem. Dr. Kovács Pál 1886-ban bekövetkezett halála után három évvel, 1889-ben már monográfia jelent meg életéről és munkásságáról Koltai Virgil tollából, mely kb. hat oldalon keresztül foglalkozik a reformkori győri időszaki sajtóval, benne a Hazánk szerepével. (Koltai 1889, 66-72.) Bizonyára az Általa leírtak is hatottak Pitroff Pálra, aki az 1910-es években „kis híján” monográfiát írt a Hazánk történetéről — de végül a győri időszaki sajtó kezdeteinek megírása helyett a győri sajtó történetének első feldolgozása született meg.2 Pitroff Pál kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló, dr. Kovács Pál családi hagyatékban őrzött leveleit is feldolgozó3 munkája — hiányosságai és tévedései ellenére — napjainkig meghatározó forrás a téma iránt érdeklődő kutatók számára. 45
