Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/2. (Győr, 2009)
Tanulmányok - Baksa Péter: Kovács Pál, a kulturális közéleti ember
BAKSA PETER KOVÁCS PÁL, A KULTURÁLIS KÖZÉLETI EMBER és Zeneegylet. A Győri Közlöny 1862. január 9-i számában Kovács Pál és Kálóczy Imre aláírásával felhívás jelent meg a győri dalkör rendkívüli közgyűlésére. Érdektelenség miatt heteken át tartott a szervezés; végül 1862. április 27-én sikerült létrehozni az Ének- és Zeneegyletet. A zenekultúra általános művelésén túl nemzeti programot fogalmazott meg, részterületei: „főleg hazai népdalainkat, zeneműveinket ismertetni és terjeszteni, végül egy ének képezdét és egy zene iskolát alapítva.” (Lengyel 1962, 3.) Elnökké Kovács Pált választották, mely tisztet 1867-ig töltötte be. Továbbra is tartott felolvasásokat hangversenyeken, cikkeket gyűjtött a kiadandó évkönyvhöz (megjelenéséről nincs tudomásom), részese volt az új egyesületi zászló elkészítésének.5 Az 1860-as évek végén, a 70-es évek elején az Ének- és Zeneegylet súlyos válságot élt meg; működése 1868-tól 1872-ig szünetelt is. Az egyletekről 1870-ben tartott beszédében fájdalmas szarkazmussal beszélt az zeneegylet sorsáról: „Szomorúbb sorsa lön ezeknél a néhány évvel ezelőtt, pénzhiányban ászkor által kimúlt Ének- és Zeneegyletnek. Pedig serdülő korában ugyan vígan élt! Volt hegyen-völgyön lakodalom, s telve — németesen mondva — felette bőgőkkel az ég is! S tán éppen a víg élet okozta halálát. Addig énekelt, addig muzsikált, míg utóbb egy szerencsétlen flótássá lön, kinek aztán mindenét elhegedülte szent Dávid. Pedig tessék elhinni, hasznos intézet volt ez, míg fennállt. Hisz az összhang, a harmónia, kivált nekünk, magyaroknak felette szükséges volna...” (Győri Közlöny, 1870. november 20.) Az Ének- és Zeneegylet az 1870-es évek elején szerveződött újjá. (Petz 1930. 74.) Tudományos ismeretterjesztő egylet Bugát Pál több tudós, köztük Jedlik Ányos közreműködésével 1841-ben alapította meg a Természettudományi Társaságot: feladata a tudományok népszerűsítése, a tudományos ismeretterjesztés volt. Győr iparának fellendülése, értelmiségének összetettsége, a világ tudományának gyorsuló haladása tette lehetővé és szükségessé a XIX. század második felében, hogy a fejlődő, a szakoktatás irányában is elmozduló iskolai képzés mellett a felnőttképzés is teret nyerjen. Az első felhívás, mely dr. Kovács Pál ideiglenes elnök és dr. Karika Antal ideiglenes jegyző aláírással jelent meg a Győri Közlöny 1870. június 12-i számában, még a „győri népoktatási kör” alakuló közgyűlésére hívta öszsze a szervezet iránt érdeklődő értelmiségieket. Érdektelenség miatt a szervezés húzódott-halasztódott, végül 1870. július 17-én hírt adott a Győri Közlöny a „Győri Ismeretterjesztő Egylet” megalakulásáról. „Elnöknek egyhangúlag dr. Kovács Pált kiáltották ki — adja hírül a cikk aláírója, dr. Pisztóry Mór jegyző. A megalakulás pontos időpontja vitatott: július 3-a vagy 10-e, azt hiszem a pár nap eltérés nem számít, a lényeg, hogy megalakult ez a néhány éven át élénk tudományos ismeretterjesztést folytató szervezet. (Bánkuty 1936,115-118.) Kovács Pál érdeme Karika Antal kezdeményezésének felkarolása volt, ugyanis „a veterán író és tudós” neve tekintélyt, rangot adott a szervezetnek. 33
