Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth József: Házasság, család, gyermek Győrött a XVII. században a végrendeletek tükrében
HORVÁTH JÓZSEF HÁZASSÁG, CSALÁD, GYERMEK GYŐRÖTT A XVII. SZÁZADBAN... jellegű, a végrendeletek szövegében megbúvó adatra szeretnék utalni — egy-egy kérdést is megfogalmazva. Az 1616-ban gyermekről szót nem ejtő özvegyemberként testáló Hans Pfaffenhofer fazekasmester vagyontárgyai között „kett giermek niakaban ualo oluaso” is említtetik113 — talán elhalt gyermekéé lehetett? Boldissar Prukner újvárosi vendégfogadós özvegye, Mária asszony — akit fentebb Istuan Márton házastársaként idéztünk (Horváth 1995,118-120.) —zálogban lévő értéktárgyai között 1630-ban „égj giermeknek niakaban uallo ezüst pinzek, az is nyom lat 44” tétel is szerepel114 — ha lett volna gyermeke, akkor is zálogba adta volna? Végül a négy gyermek anyjaként testáló Sándor Kata asszonyt idézem, aki több értékes vagyontárgy között megemlít egy ilyen tételt is: „Gyermek niakara uallo tallérokkal reghj filzett két niakban netted”115 — vajon értéke miatt vagy „érzelmi alapon” tartotta említésre méltónak? A végrendeletekből kigyűjthető adatok összesítésével a XVII. századi győri családokról igyekeztem képet adni. Láthatjuk, hogy a városban akkortájt a szülőkből és gyermekekből álló ún. kiscsalád volt a leginkább elterjedt. A korai halálozások miatt viszonylag sok volt a csonka család, és sokan kényszerültek újabb házasságot kötni. Felmenők, unokák, távolabbi rokonok csak ritkán éltek együtt a testáló családjával — ezzel kapcsolatosan azonban számszerű adatokkal nem rendelkezünk; miként nem tudjuk azt sem, hogy a testamentumokban említett szolgák, szolgálók, inasok közül hányán tartoztak a végrendelkező közelebbi háztartásához. A gyermekek családonkénti száma — forrásaink ez irányú hasznosítható adatai alapján — meglehetősen alacsonyra tehető: alatta marad a XVI. századi pozsonyi és a XVI-XVII. századi kassai átlagnak egyaránt.116 Viszonylag gyakran éltek együtt a testáló két házasságából származó gyermekek, és esetenként egy-két mostohatestvérrel is kiegészült a család. A statisztikai adatok elemzése mellett igyekeztünk bemutatni valamit a családok életének mindennapjaiból is. A végrendeletekből kirajzolódó kép — mely több konfliktusról szól, mint örömről — e téren valószínűleg hamis; annak köszönhető, hogy forrásaink jellegéből adódóan az előbbieket fontosabbnak tartották megemlíteni. A szülők és gyermekeik kapcsolatáról viszont talán kiderült néhány fontosabb jellemző. A kialakult kép természetesen vázlatos és mozaikszerű, esetleges; nem vetekedhet a téma fontosabb külföldi összefoglalásaival117 — de talán hozzájárul valamivel a XVII. századi győri családok szerkezetének és mindennapi életének megismeréséhez. 73 T
