Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. III. 1903
ALMÁSI TIBOR ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL III. 1903 A kiállítás házigazdája és fő szónoka gr. Laszberg Rudolf főispán volt, aki nyitó beszédében „örömmel és elismeréssel jelentette ki, hogy azt a buzgó fáradozást, a mely a ma megnyílt képtárt létrehozta, meglepően fényes siker koronázta. E siker dicsérete szól a végrehajtó bizottság minden tagjának, de különösen a bizottság lelkes, minden szépművészetért és kulturális törekvésért lelkesen munkálkodó elnökének, Ruschek Antalnak.”24 Beszéde további részében a főispán köszönetét és háláját fejezte ki mindazoknak, akik a kiállítás idejére kölcsönözték kollekcióik féltve őrzött műveit. A kiállításra a szervező bizottság „ízléses kiállítású katalógust”25 adott ki, amelyben feltüntették a bemutatott alkotások szerzőit, a művek címeit, illetve azok tulajdonosainak neveit. Sajnálatos módon a katalógusnak egyetlen példányát sem sikerült fellelnünk, ám a Győri Hírlap 1903. június 4-iki száma — „a katalógus sorrendjében” — felsorolta azokat a művészeket, akiknek alkotásai helyet kaptak a bemutatón. E felsorolás alapján közöljük mi is a művészlistát, ami ha nem is döntő tényező a tárlat színvonalának, művészi nívójának megítélése szempontjából, de mégis némi eligazítást nyújt arról, hogy Győr értelmiségének színe-java milyen értékeket őrzött lakásai falain.26 A művésznevek sorjázása több következtetés megvonásához is támpontot nyújthat. Vizsgálatából szembetűnik, hogy a kisebb-nagyobb győri magánkollekciók kialakításánál és gazdagításakor a városi „előkelőség” előszeretettel válogatott a helyben tevékenykedő, vagy Győrhöz valamilyen szállal kötődő művészek alkotásaiból. Erre utalnak a kiállításban a győri születésű Sándor Béla, Liezen-Mayer Sándor, Réthy Lajos, Pázmándy (Königsberger) Károly, vagy az adott időszakban itt élő és munkálkodó alkotók: Benes Pál, Ruby Miroszláv, Holló Alajos, Lovas Lajos művei. A művészlista jól mutatja, hogy az 1903-as műtárlaton szép számban feltűntek ismét azok a festmények, amelyeket tulajdonosaik az előző évi kiállítás anyagából vásároltak, és azok a műtárgyak is, melyeket a város kapott letétbe 1902-ben az Országos Képtártól. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy a tavaszi győri műtárlatban több ismeretlen, vagy kevésbé jelentős művész alkotása szerepelt, és óvatossággal kell kezelnünk a XVII-XVIII. századi festmények szerzőbeazonosításának hitelességét is, hiszen ez nem minden esetben felelt meg a valóságnak, a szakmai követelményeknek. Érzékletes példa e tekintetben a pannonhalmi apátságtól kölcsönbe kapott, a halott Krisztust ábrázoló vászon. A katalógusban e kompozíció szerzőjeként az olasz reneszánsz egyik vezető mestere, Andrea Man-209 1. kép Goda Béla alispánnak és a megye tiszti karának szóló meghívó az 1903-as győri kiállítás megnyitójára
