Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. III. 1903
ALMÁSI TIBOR ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL III. 1903 Ez utóbbi esemény fontosságát jelzi, hogy a végrehajtó bizottság ülése után két nappal a Győri Hírlapban külön közleményben is kihangsúlyozásra került az, hogy a bizottság soron következő ülése meg fogja tárgyalni az egyesület alapszabálytervezetét, illetve hogy a végrehajtó bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a majdani műtárlat ideje alatt megalakulhasson az irodalmi és művészeti egyesület.9 A rövidre szabott határidő miatt, a győri kiállítás szervező testületé a határozat megszületését követően szinte azonnal közzétett a helyi sajtóorgánumokban egy felhívást: „A f. évi májusi műtárlat előkészítésére kiküldött bizottság a következő kérelmet intézi a közönséghez: A műtárlat és győri közművelődési egyesület előkészítésére alakított végrehajtó bizottság elhatározta, hogy a f. évben május havában a Győrvárosban és Győrvidékén magántulajdonban levő művészi becsű festményekből, metszetekből, szobrokból és értékes iparművészeti tárgyakból kiállítást rendez. A kiállítás előkészítésére kiküldött bizottság felkéri a kép-, szobor- és műtárgy tulajdonosokat, hogy a májusi műtárlatra a tulajdonukban levő műveket átengedni, nagybecsű elhatározásukról rövid úton Rumy Sándor biz. tagot (Győri Hírlap szerkesztősége) értesíteni és ezáltal a bizottság működését megkönnyíteni kegyeskedjenek.”10 A műtárlat rendezésére és a kultúregyesület megteremtésére alakított végrehajtó bizottság 1903. április végén ült össze ismét, hogy meghallgassa annak az albizottságnak a jelentését, amely arra volt hivatott, hogy megtegye a gyakorlati előkészületeket a tervezett győri kiállításra. A megbeszélésen az előkészítő bizottság arról számolt be, hogy „a magántulajdonban levő képek, szobrok és műtárgyak tulajdonosai lelkes érdeklődéssel karolták föl a kiállítás tervét és olyan szíves előzékenységgel fogadták az előkészítő bizottság tagjait, hogy a tervezett műtárlat fényes sikerét a végrehajtó bizottság vasárnapi ülésén megállapította.”11 A jelentés alapján a végrehajtó bizottság végleges döntést hozott arról, hogy május hó folyamán két hetes időtartammal megrendezi a városban a képzőművészeti tárlatot. A bemutató megnyitásának időpontját a végrehajtó bizottság május 2-iki ülésén pontosította és pünkösdvasárnapjában, május 31-ben határozta meg.12 A tavaszi műtárlat előkészítésére a végrehajtó- és a nagybizottság Ruschek Antal és gr. Laszberg Rudolf elnökök kezdeményezésére május 10-én,13 illetve május 24-én14 ült össze. A vármegyeház üléstermében megtartott nagybizottsági összejövetelen Ruschek Antal kanonok, a végrehajtó bizottság elnöke előterjesztette összegző jelentését a múlt évi műtárlatról, számvetést adott a folyó évi kiállítás szervezésének eredményeiről, majd bejelentette, hogy „a kiküldött albizottság elkészítette a kultúregyesület alapszabálytervezetét, a melyből felolvasott egy részt. A nagybizottság lelkes helyesléssel kísérte a felolvasott szakaszokat és elhatározta, hogy tagok gyűjtésére gyűjtőíveket bocsát ki, a melyeken közli az alapszabály tervezetét. Az aláírások gyűjtésének befejezése után összehívják az alakuló gyűlést, amelyen az alapszabályokat megtárgyalják.”15 Az újabb győri, a magán és intézményi tulajdonban lévő műalkotásokat felvonultató tárlat megrendezésének gondolata, „eszméje” már a kezdetektől pozitív visszhangra talált mindazok körében, akik rendelkeztek olyan alkotásokkal, amelyek kivívhatták az érdeklődők figyelmét és elismerését. A szervezőbizottság felhívását követően rövid időn belül több száz műtárgy-felajánlás érkezett, ami — a szűkös kiállítótér korlátáit figyelembe véve — arra késztette a rendezőket, hogy a 207
