Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből. III. 1903
ALMASI TIBOR ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL III. 1903 Almási Tibor ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL III. 1903 Az 1902-es nagy képzőművészeti kiállítás erkölcsi és anyagi sikere rövid időre azt a benyomást keltette, hogy a néhány évvel korábban elindított és országossá terebélyesedett kultúrmozgalom Győrben is tartós és számottevő vívmányokat eredményez majd. Bár a megelőző évben a város szellemi életének aktivizálásáért munkálkodó értelmiségi kör figyelmét, energiáit szinte teljes egészében lekötötte a győri műtárlat szervezése és lebonyolítása, az érintettek nem feledkeztek meg arról a célkitűzésükről sem, hogy Győrben életre hívjanak egy irodalmi és művészeti társaságot, illetve hogy lerakják egy képzőművészeti gyűjtemény alapjait. 1902. március 2-án a győri műtárlat rendező bizottságának elnöke, Ruschek Antal nádorvárosi esperesplébános a tárlatot előkészítő ülésen „lelkes szavakkal indítványozta, hogy a kiküldött bizottság ne álljon meg csupán a műtárlat rendezésénél, hanem tanulmányozza egy Győrött alakítandó irodalmi és művészeti körnek létesítését is, s e tárgyban dolgozzon ki javaslatot.”1 Az ülésről tudósító P[erl] Gy[ula] a Győri Újság hasábjain e hírértékű eseményt kommentálva megemlíti, hogy „Győrött már régen is többször megpendítették egy ilyen kör megalakításának az eszméjét, de a megpendített eszme sorsa eddig az agyonhallgatás lett.”2 És valóban, a tervek szerint a Kisfaludy Károly nevét viselő irodalmi és társas kör megalakításának gondolata a XIX. század 80-as éveire nyúlik vissza, amikor a költő születésének 100. évfordulóján (1888. február 5.) Győrben megalakult egy százas bizottság, amelynek hivatása az volt, hogy elérje egy Kisfaludy-szobor felállítását a városban. Hosszas előkészítő munka után és Győr nagyközönségének hathatós anyagi áldozata árán, Kisfaludy Károlynak a Mátray Lajos tervezte bronz, egészalakos szobra felállítására végül 1892. október 2-án került sor. Az említett nagybizottság másik vállalása, feladata az volt, hogy a szoborbizottság irodalmi szakosztályának előterjesztése alapján előkészítse a győri Kisfaludy irodalmi és társas kör megalakítását. Ennek érdekében az irodalmi szakosztály kiküldött bizottsága taggyűjtő aláírásíveket bocsátott ki, és megszerkesztette a győri Kisfaludy Kör alapszabály-tervezetét. A tervezet kimondta, hogy az alakuló társaság célja „a nemzeti művelődés, hazai irodalom és művészet emelése, terjesztése,” a kitűzött cél elérésének eszközei pedig az „irodalmi és művészeti előadások, felolvasások, gyűlések és ünnepélyek tartása, társas mulatságok rendezése, pályadíjak kitűzése.”3 A fennkölt, nemes célkitűzések megvalósítása azonban megrekedt az óhaj szintjén, a társaság valódi tevékenységet a század utolsó évtizedében nem fejtett ki. Újraélesztésére, mint láttuk, az 1902-es műtárlat előkészítésekor nyílt ismét alkalom, amikor a tárlatot rendező bizottság „magáévá tette Ruschek Antal indítványát: az irodalmi és művészeti kör megalakításának eszméjét.”4 Ám a kiállítás szervezésének „forgatagában” a közművelődési kör életre hívásának kérdése ismét csak háttérbe szorult. Aktualitást újból azt 1903-as évre tervezett győri tárlattal egy időben nyert. 205
