Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
GALAVICS GÉZA ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKSÉG ÉS KÁPTALAN BAROKK-KORI... 13 A Berlinben őrzött győri vázlatról Garas 1960, 102., Werkverzeichnis 268. 14 Az 1797. október 17-én kelt levél nem Schmutzer sajátkezű levele, hanem veje, Anton Geischlöger orvosdoktor írta az 6 nevében. A levelet először Kapossy 1922,113-114. közölte. A levelezésről legújabban Jávor 2009a és 2009b. 15 Slavícek 2007, 4. és 34. jegyzetében a Leicherrel foglalkozó részlettanulmányok bibliográfiai adatai. Winterhalterről lásd: Slavícek 2004. A festőről a langenargeni múzeum 2009- ben rendezett kiállítást (Langenargen 2009), amelynek anyagát, kiegészítve más Maulbertsch és a tanítványok körébe sorolható művekkel, 2009-2010-ben Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában, 2010-ben pedig Olomützben is bemutatták. Winterhalderről lásd Slavícek 2009, és Vales 2009. 16 Dachs 2003: Über Leichers Tätigkeit Bd. III. 95-105., a budapesti vázlatról ugyanott 100., Abb. 609. és Bd. I. 345., Kat. 44.; Dachs 2004: Malergehilfen, Materialien, Kost und Reisespesen. E kérdéshez lásd még Jávor 1996. 17 Mint ismeretlen festő Szent Istvánt ábrázoló oltárképére Pataki Gábor hívta fel a figyelmemet, amikor az MTA Művészettörténeti Kutatóintézete 1984-ben egy tervezett kistopográfia előkészítéseként Győr és Komárom megyei falvak műemlékeit fényképezte. A felvételeket Bertalan Vilmos készítette, a tanulmány 12. képe ekkor készült. 18 Zichy püspökről, mecénási karakteréről lásd Serfőző 1999,92-102. A győri egyházmegye megalapítását ábrázoló grisaille képre Maulbertsch Zichy püspök képmását festette (lásd Székely 2000, 176., s nem Szily kanonokét Garas 1960,107.). Ezt kívánta meg a hierarchia, s ezt bizonyítja Zichy püspök hiteles arcképének (lásd Serfőző 1999, 92., és 7. kép) és a falképen ábrázolt portrénak az összevetése is. 19 A győri székeskáptalan a XVIII. században 14 kanonoki stallummal rendelkezett. Tagjainak névsorát s titulusait lásd: http://lexikon.katolikus.hu/G/gy0/oC5%91ri%20sz%C3% A9kesk%C3%Alptalan.html. (2009. III. 10.) A Scharlach Károly által rendelt és Zichy püspöknek ajánlott metszet (27,5x43 cm) rézdúca is fennmaradt a Győri Egyházmegyei Könyvtárban. Az ajánlás szövegét s a metszet képét is közli Serfőző 1999, 95-97., 108- 109. Scharlach kanonok éremgyűjteménye (több mint 800 érem, zöme római kori) halála (1808) után, 1816-ban került a Pannonhalmi Apátság gyűjteményébe. 20 Korábban az 1606-os évszám volt elterjedve a Szent László fejereklye Győrbe érkezésével kapcsolatban, de Náprágy Demetert 1607. április 10-én nevezték ki győri püspökké, így a hermát is ezt követően hozhatta a városba. (Szentmártoni Szabó 2008, 394.) 21A Szent Jobbról már 1771-ben elkészült az első történeti összefoglalás a jezsuita történetíró, Pray György műve (Dissertatio historico-critica de Sacra Dextera Divi Stephani primi Hungáriáé regis, Vindobonae, 1771), amely máig alapvető. Az újabb irodalomról s a Szent Jobb 1543-1771 közti történetéről lásd Molnár 2008. A Szent László kultusz 1763 utáni fellendüléséről, s ennek hatásáról Dávid 1999, 118-120., a két szent király ereklyéjének ünnepléséről Kerny 2005. A Szent László ereklye és a Szent Jobb találkozásáról részletesen Bárdos 1980. 270-271. 22 A győri székesegyház Szent István ábrázolásainak legteljesebb felsorolása, rendszerezése, visszamenően a XVII. századra is: Székely 2000. Franz Hajdyn falképéről és Dongó kanonok háromnegyed-alakos barokk portréjáról (Győr, Egyházművészeti Múzeum és Kincstár): Kerny 2005, 69-72., és 3-4. kép. Dongó Mihály a káptalan őrkanonokja volt, és a székesegyházi kincstárat felügyelte és gondozta. A portrét ő készíttette önmagáról, s Szent László koponyaereklyéjét a középkori foglalat nélkül ábrázolta, tehát csak magát a koponyát és azt is vizuálisan kiegészítette. Erre „helyezte rá” a Szent István-i koronát, amelyet még ekkor a pozsonyi várban őriztek. Dongó kanonok jelentős, több mint 2000 kötetes könyvtárral is rendelkezett, amelyet a győri papi szemináriumra hagyott. A szemináriumi könyvtár régi anyaga ma a Győri Egyházmegyei Könyvtárban található. 23 Lásd Monika Dachs tanulmányát Maulbertschnek az Ungarische Hofkanzlei bécsi palotájába festett, a Szent István-rend megalapítását ábrázoló falképéről. (Dachs-Nickel 2009) 193
