Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
GALAVICS GÉZA ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKSÉG ÉS KÁPTALAN BAROKK-KORI... tárképet, Szent Annáét és Nepomuki Szent Jánosét és a nyugtát is ő írta alá Bécsben. (Garas 1957, 127.; Garas 1960, Dokumente XLIV.) Ezeket követte 1773. május 31-én egy újabb mellékoltárkép, a Három királyoké, amelyet Szily kanonok Maulbertschnek már Győrben fizetett ki. (Garas 1957,127.; Garas 1960, Dokumente XLIX.) Végül 1774. április 28-án még két oltárkép készült el, Mater Dolorosa és Szent József ábrázolásával. Ezeknek honoráriumát a nyugta szerint Bécsben Szily kanonoktól Maulbertsch felesége vette föl. (Garas 1957,127.; Garas 1960, Dokumente LIV.) Úgy gondoljuk, hogy az écsi oltárkép kivitelezésére szintén ezekben az években kerülhetett sor. Ám mivel ezt nem a győri káptalan, hanem Schogg Kristóf kanonok, mint pápóci prépost fizette, az écsi oltárkép honoráriumának nyugtája nem került a káptalani elszámolások közé. A győri mellékoltárképek mindegyikéért Maulbertsch száz forintot kért, s ennyibe vagy inkább valamivel többe kerülhetett az écsi oltárkép is, mivel mérete a győri mellékoltár képekénél (kb. 200x113 cm) valamivel nagyobb (kb. 220x113 cm) volt. A Maulbertsch műhelyében készült öt győri mellékoltárkép közül négy ma is megtalálható a székesegyházban,30 ötödikként hozzájuk sorolható a Schogg kanonok által rendelt écsi oltárkép is. Ismeretes, hogy Maulbertsch életművében a legnagyobb kvalitásbeli különbség a nagyszámú, nevéhez kapcsolt oltárképek között mutatható ki. Ez egyértelműen a műhelymunkába bevont, különböző kvalitású festő számlájára írandó. Bár a munkát Maulbertsch vállalta fel, s neki fizették ki a honoráriumot is, azaz a festményeket ily módon vállalta és hitelesítette is, a fennmaradt oltárképek azt mutatják, hogy személyes részvétele az egyes képek esetében igen csak különböző volt. Hogy ez a gyakorlatban hogyan működött, arról alig-alig tudunk valamit. Sem Maulbertsch irányító szerepének mértékét, sem a műhelyben folyó munkamegosztás jellegét, sem a feladatok továbbadásának módját — egy-egy kivételtől eltekintve — nem ismerjük. A győri székesegyház 1770-es évekbeli belső díszítéséhez, megújításához előkészítő vázlat maradt fenn az északi mellékhajó egyik boltszakaszához (A hit diadala, Merano) s a szentély mennyezetképéhez (A magyar szentek megdicsőülése, Berlin). Mindkettő Maulbertsch sajátkezű vázlata. (Garas 1960, Werkverzeichnis Nr. 261. [Merano], Nr. 268. [Berlin]) Csak fényképről ismerjük a festő valamelyik segédjétől származó, a szentély architektúra festéséhez készült rajzot.31 Az oltárképekhez nem ismerünk előkészítő vázlatokat, de a Maulbertsch műhelyében folyó munkáról maguk a képek hordoznak információt. A négy győri mellékoltárkép jelentős kvalitáskülönbségeket mutat. A két első, az 1772 februárjában szállított Szent Anna és Nepomuki Szent János kép (6. kép) a jobb kvalitásúak közé tartoznak. A Szent Anna vagy másképpen Mária neveltetése oltárkép (7. kép) főalakjai, drapériájuk ragyogó fényjátékai okán, akár Maulbertsch személyes közreműködésével is készülhettek, míg a Nepomuki Szent János oltár valamelyik fiatalabb tanítvány rajzosabb összhatású, lágyabb, puhább formákkal s szűrt fénnyel operáló darabja. Jellegzetes, egységes tónusú kép, egyetlen festő keze munkája, akit stílusa alapján specialisták akár azonosítani is tudnak majd. Mindkét oltárképen — a festői formanyelv különbségei ellenére —jellegzetesen Maulbertsch-típusok jelennek meg, s kompozíciójuk is Maulbertsch által sokszor megfestett, s egymáshoz hasonló felépítést mutat. Hogy ez a műhely gyakorlatában hogyan is működött, arra egy lehetséges példa a győri székesegyház 1772 februárjában már kiszállított Szent Anna olvasni tanítja Máriát oltárképe. (7. kép) Ugyanezt a témát — mint erre már Garas 179
