Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Galavics Géza: Adatok a győri püspökség és káptalan barokk-kori művészetpártolásához. Előkép, vázlat, kópia és parafrázis kérdése egy Maulbertsch vázlat azonosítása kapcsán
ARRABONA 2009.47/ 1. TANULMÁNYOK — korunk modern fogalmát kölcsönvéve — mint „vállalkozót” (Unternehmer) is jellemezte, s a jelentősebb kortárs művészek közül külön is elemezte Vincenz Fischer, Johann Bergl, Felix Ivo Leicher, ifj. Joseph Winterhalter Maulbertschez való viszonyát. A negyedszázada Maulbertsch neve alatt számontartott budapesti Szent István vázlat ebben a kontextusban lett — új attribúciós kísérletként — F. I. Leicher nevéhez kapcsolva.16 A formai hasonlóságok azonban, úgy tűnik, önmagában nem oldják meg a szerzőség kérdését, s az attribúció, erőteljesebb bizonyítékok híján, inkább csak hipotetikusnak tekinthető. Egy attribúció nem csupán formai jegyek hasonlóságából épül föl, hanem egy-egy mű keletkezési körülményeinek, megrendelője személyének, társadalmi kapcsolatainak, tevékenységének, valamint a művet befogadó épületnek s a művészi környezetnek a teljesebb megismerését is megkívánja. A budapesti Szent „ 2.'kép . . István vázlatról az eddig ismertektől el-Maulbertsch, Franz Anton: A magyar szentek ,ö megdicsőülése. Vázlat a győri székesegyház mozdulást UZ a fölismerés hozhat, hogy SÍ-szentélyének mennyezetképéhez. került azonosítanunk a vázlathoz tartozó (Berlin, Gemäldegalerie) oltárképet, a Győrhöz közeli falu, Écs plébániatemplomának főoltárképében.17 Écs Győrtől délre fekszik, a pannonhalmi bencés apátság szomszédságában, s a falu birtokosai közt magát a bencés apátságot, a győri káptalant s a káptalanhoz tartozó pápóci prépostságot is megtaláljuk. Elvben ők hárman rendelkeztek a kegyúri jogokkal. A valóságban azonban ezt a győri káptalan egyikkanonokja gyakorolta, aki a pápóci prépostság javadalmaival s a pápóci prépost titulusával is rendelkezett. A korszak pápóci prépostjai viseltek gondot az écsi templomra, s közülük kerülhetett ki az oltárkép megrendelője is. Garas Mára Maulbertsch budapesti oltárvázlatát — a győri székesegyház szentélymenynyezetéhez készült berlini vázlat (2. kép) stílusa alapján — 1772-74 közé tette. Bár írásos adat eddig nem került elő róla, bizonyosnak vesszük, hogy az écsi oltár elkészítése is a győri székesegyház 1772-1774 közötti modernizálásának idejére esik. Az eredetileg román kori, majd a XVII. században átépített székesegyházat gróf Zichy Ferenc győri püspök ötven éves papi jubileumára (1774) ekkor újították meg. Zichy püspök korának ismert egyházszervezője és mecénása volt. Ő váltotta vissza 1745-ben a győri Püspökvárat, korábban a győri püspökök székhelyét a kincstártól s alakíttatta át barokk belsőkkel püspöki palotává. 1767-ben új oltárt állíttat—valószínűleg Melchior Hefele tervei alapján — a székesegyház Mária kegyképének, s 1772-74 közt kerített sort a székesegyház belsejének megújítására. 174
