Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Sziárdfy Zoltán: Jézus pere
SZILÁRDFY ZOLTÁN JÉZUS PERE JEGYZETEK 1 A fényképfelvételeket Tadeusz Dutkiewicz (3.), Pék József (4.), Szepsy Szűcs Levente (5-9.), Makói Juhász István (11., 20., 22-24.), Galavics Géza (12., 18-19.), Lantos Miklós (13.), Krcho János (15-17.), Terdik Szilveszter (21.) készítették, munkájukat ezúton is köszönöm. A felvételek grafikai szerkesztését Makói Juhász Istvánnak köszönöm. 2 A tanulmányra Barna Gábor hívta föl figyelmemet, köszönet érte. 3 A de Vosnak tulajdonított táblakép a bruanschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeumban található. 4 Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum. Ltsz: HB 2821. 5 Katalog Zabytków Sztuki W Polsce. Tom IV. Miasto Krakow. Cz^sc IV. Kazimierz I Stradom. Koscioly I Klasztory, 1. Pod Redakcja: Izabelli Rejduch-Samkowej, Jana Samka. Tekst. Warszawa, 1987. 62. Fig. 290., 292., 293. 6 A felvételt és az adatokat Pék Józsefnek köszönöm. 7 Krakkói karmelita graduale, Fol. 148v. „I” iniciálé (Iudica me, Deus). Gradual Karmelitanski z 1644 roku o. Stanislawa ze Stolca. Opracowanie ikonograficzne: Tadeusz Chrzanowski. Opracowanie muzykologiczne: Tadeusz Maciejewski. Warszawa, 1976. 21. Abb. 50. 8 A kép 264x141 cm nagyságú. Az adatokat Tarziciusz prior atyának köszönöm. 9 Domenico Falcini: Jézus pere. Rézmetszet. 432x945 mm. Firenze, Uffizi, inv. no. 1981. 10 Márki Mátyás (bécsújhelyi születésű kismartoni városplébános) 1693-ban a kismartoni plébániatemplom belsejébe „a Synedriumot, a zsidó nagytanácsot ábrázoló óriási képet föstette meg, amely még most is megvan, pedig meglehetősen ép állapotban.” (Mohi 1933, 107.) A kép felirata: ,J)ASS BLUETTDURSTGE GRICHTDESS UNNSCHULDIGENHERRNH. JESU 1691 ” Az egykori öt soros aláírás, ma már olvashatatlan. A jobb alsó sarokban:,RENOVIERT AD. 1773’.’ A képen két további ismeretlen címer is látható. 11 Slovenské Banské Múzeum, Banská Stiavnica, ltsz. 2003/68. 12 A Szent Paraszkeva és az Istenszülő elszenderülése templom ikonosztázain. Az utóbbi képeit Mikola Petraknovics-Morokovski festette 1637-1638 között. (Miliaeva 1997, Fig. 46.) A XVIII. század elején havasalföldi freskókon is megjelenik a Jézus pere. (Iancovescu 2008, 106. Fig. 8a, 8b.) A XIX. század elejéről a téma metszetváltozatai ismertek a Balkánról. (Papastratos 1990, 23. 58-65.) 13 Az ikon az egykori Zemplén vármegyei Ujszékről (Nová Sedlica, Szlovákia) származik. (Fricky 1971, 97. obr.) 14 Az adatot és a fotót Terdik Szilveszternek köszönöm. 15 A rézmetszetes könyvecskébe foglalt passió-sorozat 1. kép jelzete „C. Weigel”; 2. kép jelzete „Cum Pr. S. C. M. C. Weigel”. 16 Mindahány a szerző gyűjteményében. IRODALOM Keuze 1997 Keuze uit de aanwinsten. Bulletin van hét Rijksmuseum. 45/3. 227-241. BAUER, Johannes В. 1991 Az újszövetségi apokrifek. Studia Theologica Budapestiensia Series Academiae Theologicae Rom.-Cath. a Petro Pázmány. Vol. 3. Budapest DUDÁS, Milos - GOJDIC, Ivan - SUKAJLOVÁ, Margita 2007 Drevené kostoly. Bratislava Eisenstadt 1932 Csatkai, André - Frey, Dagobert: Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt und der Freien Städte Eisenstadt und Rust. (Österreichische Kunstopographie XXIV.) Wien FECSÓ Pál 1998 Torna. A volt megyei székhely. Honismereti Kiskönyvtár 37. Komárom 165
