Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Sziárdfy Zoltán: Jézus pere

SZILARDFY ZOLTÁN

JÉZUS PERE

17. kép

Ismeretlen felvidéki mester: A szenvedő Krisztus megvádolása Pilátus és a főpap előtt, 1772. Freskó. (Torna (Túrna nad Bodvou), Capella Mortuorum)

alakja nem a szokásos, hanem az Ecce Homo típust követi, kezében a jogart helyettesítő náddal. A freskókat később bemeszelték, amelyeket azután Jókai Mór itt tartózkodása alkalmából fedezett fel. Útirajzaiban írja, hogy 1880-as évek egyik nyarán, amikor Tornán tartózkodott, egy reggel, még a hajnali harangszó idején engedte be a templomba a harangozó, de feledékenységből rázárta az ajtót, és csak a reggeli misénél, a plébános érkezésekor szabadult ki. Sajátkezű feljegyzése szerint a freskók helyrehozatalára száz aranyat ajánlott föl, így a műértők szakavatott keze által a falképek ismét napvilágra kerülhettek. Ez a helyi hagyomány ma is él. (Fecsó 1998, 11-12.) Érdekes módon a kálvinista magyar írófejedelem Krisztus elítélésének nagyszerű falképeit oly nagyra becsülte, hogy szemlélete máig bizonyítja a téma felekezetek fölötti ökumenikus jellegét.

A lutheránus művészetben a legkorábbi példának a nagyjeszeni (Horné Jaseno, ma Turócjeszen/Turcianske Jaseno része, Szlovákia) egykori evangélikus templom 1653-ban készült karzata számít, melyet Jeszenszky Mátyás készíttetett. (Galavics 1973, 79. 26. kép) (18. kép)

Selmecbányán (Banská Stiavnica, Szlovákia) szintén evangélikus közegben, feltételezésem szerint a városházából került a múzeumba Jézus perének latin feliratokkal ellátott XVII. századi ábrázolása.11 (19. kép) Ezek a festmények olyan grafikai mintaképek kapcsán népszerűsödtek, mint a gyűjteményemben lévő 1700 körüli szepességi evangélikus körökből származó sorozat, amely technikája szerint kollázs, rézmetszet, akvarellel festett papír, színes selyem alátéttel. (Szilárdfy 2008, Kát. 118.) (20. kép)

161