Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Domonkos Ottó: Magyarországi festőcéhek III. Pecsétek, címerek, céhedények, céhládák
DOMONKOS OTTÓ MAGYARORSZÁGI FESTŐCÉHEK III.... Mehr ist ein silberner Löffel der Lad zu finden. (Diesen Löffel hat ein Löblicher Handwerck dess Herren Zech-Vaters seiner Tocher zu deren Ehren Tag verehret inden Tausendt Sechs Hundert undt Neyn Undt Siebentzigsten Jahr den 14 Nov.”30 A céhkönyvbe bemásolták az 1608-ban alakult Lőcse-Eperjes-Késmárk városközi festőcéh mestereinek a névsorát is 1-68. tételig. Ettől, 1679-ig egy kéz írása, ezt követően váltakozó a mesterek neveinek írásmódja. Nyilván a változó céhelöljárók, vagy a céh jegyzőjének az írásával találkozunk. A Céhkönyv 214. oldalán, 1708-ban ismét leltárba vették a céh ládájában őrzött edényeket, melyet Johan Tenzer von Leibitz állított össze: „An silbernen Geschmiedt sind Becher, neun. Eine Muschketh Schal sechs niedrige Zier schahlen. Thut in allen sechszehen Stück. Item. Ein Puckal Gürtl. Ein Zinnerne stand Kanna. Ein Kupferne Flasche. Eine Grüne Rapsen mit den Geburths Brieffen. Ein Scheiben Rohr, samt dem Schluss Lad.”31 A lőcsei céhkönyvben 1794. február 20-án jegyezték fel a ládában lévő ezüst edényeket, „...bestehend in 32 Stück Schildern nebst 7. Stengl-Becher, welche an Gewicht beträgt 113 1/2 Loth, wie denn auch an bahren Gelde Rf. 100. - aus Liebe und Dankbahrkeit gegen unsern Allergnädisten Landes-Vater Franz II. als ein frey willigt Beitrag in den der mahligen Kriegs-Umständen geschenket worden. NB. Bei behalten sind an noch worden in der Zechen-Lade 3 Stengl-Becher worunter 1. Muschkat-Nuss-Becher ist, nebst 6 silberner Schildern, und Ein Fändel auf den Wilkom. Einen 7. Eckigen Becher von Silber und ergoldet, 12. Stück Silbern löffel. Zwey Zunft Flaschen von Zinn Eine von 6. die andere von 12. halben - Ein Silbernes Sigel mit No. 1608 bezeichnet. Detto ein Mesingenes Sigel zwar unbrauchbar. Ein eben Haupt Zunft Sigel welches Her Ober Meister in Hände hat. Von Eisen mit einen Silber Platten. Detto.do. Eine Sigel Presse. Detto Einen Zinerne Wilkomen.”32 1810-ben 3 Schild, 1814-ben 1 Schild volt a ládában. A lőcsei főcéhből 1777-ben váltak ki a szepesolaszi (Wolendorf) és a szepesváraljai (Kirchdrauf) mesterek, közös testületet alkotva. 1804-ben azonban szétváltak. Mesterségüket ők is Schön- und Schwartz-Färber-Zunft-nak nevezték. A hét szepesolaszi mester 1804-ben „sok költségen” szerezte meg a privilégiumot. Másolatban jegyzőkönyvüket 1804-1871 között vezették. 1829. január 7-én a 7. jegyzőkönyvi bejegyzés: „Die Schilder sind gezahlt worden folglich 21 Stück in der Lade, u. die 2 was das Zeichen herum gehet also sumarisch 23 Stück.” 1847. január 13-án úgy foglal állást a céhgyűlés, hogy a Schilde két — összesen 23 darabot, egy font 26 lat súlyban33 — el kell adni, hogy ne mint holt tőke feküdjön a ládában, hanem kamatozzon. A következő évben, 1849. március 11-én a főcéhmester vette meg a Schildeket, melyekért azonnal letett 14 váltóforintot és azon felül 100 Rf-os kötelezvényt. 1852. február 4-én már csak egyetlen „Silberner Zehner” — ezüst behívótábla van a ládában.34 A szepesolasziaknak egy szép nyolcszögletű ónkannájuk is volt a mesterség címerével. Az edény kiöntőcsöves, csavaros-fogantyús tetővel volt ellátva. Az edény testmagassága 28,5 cm, az átmérője 20 cm, űrtartalma kb. 5-6 liter lehetett. Az edény felirata: Schön- und Schwartzfärber Zunft 1810. A középső mezőben két ágaskodó oroszlán tartja a megkoronázott pajzsot, melynek közepébe egy festőüs-145
