Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)

Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)

ARRABONA 2009. 47/1.

TANULMÁNYOK

81

82

83

84

85

86 87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99 100 101 102 103

104

105

106

107

108

MmL IVA 502a/98 3625/1847 (1847.12.06.)

Jankovics Antal főügyész jelentése. MmL IVA 502b 764/1847 (Magyaróvár, 1847.03.07.) Jankovics Antal főügyész jelentése. MmL IVA 502b 764/1847 (Magyaróvár, 1847.03.07.) Hasztalan, mert a város 1848 tavaszán ismét a közmunkák és az újoncállítás alóli felmentésért folyamodott az újfaluiak számára. Vö. MmL IVB 601a/99 53-54/1848 (1848.05.09.)

„Ezen nagy érdekű, ’s századokra kiható következésű tárgy fontossága már avagy csak köz érdeküségénél fogva is, megkívánja azt, hogy mind azon intézkedések, mellyeket e’ részben a’ Megye teend, a’ Megye közönsége előtt nyilván, ’s egész kiterjedésű hatósággal tétessenek”. (MmL IVA 502a/90 176/1839 [1839.02.05.]) Rá egy hónapra két konkrét döntés született: 1) „technikai tekintetben” az, hogy a Lajtán kellő szélességű hidat kell majd építeni az árvizek ellen, 2) „political tekintetből az ebbéli nézetek tellyessen pártoltatván”. (MmL IVA 502a/90 335/1839 [1839.03.11.])

A vasútvonal építéstörténetének jó összefoglalóját nyújtja Sáry István tanulmánya, melyben a fő hangsúlyt a vállalkozás technikai részleteire, ill. az ezek körül kibontakozó országos szintű politikai vitákra helyezte. (Vö. Sáry 1979,117-139., különösen 126-133.) A közös tanácskozás Bruckban folyt, 1845. március 27-én.

MmL IVA 502a/97 2348/1846 (1846.09.05.) A brucki pályaudvar személyzete 59 főből állt, közülük a pályaudvar területén lakott 6, Bruckban 47, magyar oldalon pedig 6 fő. (MmL IVA 502b 2905/1847)

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.) A brucki vámkezelés körüli közgyűlési vitákat az 1846-ban a mosoni közgyűlésben megjelenő, „győri tízek” néven elhíresült csoport működése kapcsán Balázs Péter mint konzervatív-liberális összecsapást értelmezi. Lásd Balázs 1978, 87-91.

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.)

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.)

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.)

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.)

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.)

MmL IVA 502a/97 2389/1846 (1846.10.05.)

Az uralkodó levele kelt Bécs, 1846.11.06. vö. MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

MmL IVA 502a/97 2868/1846 (1846.11.24.)

Az uralkodó levele kelt Bécs, 1846.12.03-án, vö. MmL IVA 502a/98 2/1847 (1847.01.18.) így az 1729. évi 2. tc.-t; a helytartótanács által 1744-ben előkészített, de — a megye előtt azonban ismeretlen — leirat formájában csak 1754-ben (kelt. 02.16.) rendelet több paszszusát. (MmL IVA 502a/98 2/1847 [1847.01.18.])

„Biztosítva lévén a’ kegyelmes kir. leiratban adott fejedelmi szó által az ország határainak, ’s törvényhatóságunknak épsége”. Vö. MmL IVA 502a/98 2/1847 (1847.01.18.)

MmL IVA 502a/98 2/1847 (1847.01.18.)

MmL IVA 510/18 jelzet nélkül, kelt Bruck, 1847. május MmL IVA 510/18 jelzet nélkül, kelt Bruck, 1847. május MmL IVA 502a/98 2948/1847 (1847.09.15.)

130