Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)
HORVÁTH GERGELY KRISZTIÁN TERÜLETISÉG ÉS JOGHATÓSÁG .... kotmány szerént, mint nemesi Szabadságokkal nem biró Test, nemes Birtokos az országban tulajdonozva nem lehetett”. (MmL IVA 502a/71 781/1825 [1825.07.06.]) 14 A konfliktus történetéhez lásd Schott József vármegyei levéltáros kronologikus összeállítását: MmL IVA 502j/7 570/1838 (1837.11.03.) 15 E tényből a vizsgálódó főügyész az alábbi következtetéssel élt: az 1609. évi 62., az 1613. évi 13., az 1618. évi 41. és az 1622. évi 32. törvénycikkek értelmében „hajdan minden porta 4. Jobbágy, vagy 12. Zsellér házakból állott; hogy a nemesi curialis vagy praedialis birtokok soha sem vétettek, és nem is vétethettek öszveirás alá, és még is Bruk Városa egy portával tétetik ki, ennek pedig más birtoka Magyar országban soha sem volt, mint az, mellynek most is tulajdonosa, önként következik, hogy Bruk Városának Magyar Országban kebelezett birtoka [...] nemesi előbbkelőségi jogát elvesztvén, a’Közadó és egyébb terhek alá úgy vettetett, mint akár melly más birtok, a’ melly nemtelen Kezek által miveltetett”. (Csepcsányi Gábor főügyész jelentése. MmL IVA 502j/7 570/1838 [1838.04.18.]) 16 MmL IVA 502j/7 570/1838 (1838.05.07.) 17 „A mennyiben az osztrákok, vagy más szomszéd tartományok lakosai elvitázhatatlanul magyar földön s területen fekvőjószágokat, telkeket, szőllőket vagy majorságokat nemesi vagyjobbágyi czimen birtokolnak, Ő királyi szent felsége kegyesen beleegyezik, hogy ezentúl az ilyen birtokok után Magyarország közé (de csak igazságos s a hasonló javak, telkek, majorok vagy szőllők bennszülött birtokosaival egyenlő feltétellel, s arányban) adózni tartozzanak. l.§. S ezt az 1556. évi 44-ik t. czikkelyhez képest, a neudorffi majort és a nyúlási udvartelket illetőleg, Bruck városáról is, kimondták és érteni kell.” (Magyar Törvénytár 1657-1740, 499.) Korabeli nyelven ezt foglalja szépen össze Kálóczy Miklós aljegyző: „[mjivel Bruk városa a’ Törvény világos értelmét mindenkor a’ maga javára elmagyarázván, a’ fellyebbi adóztatástól, és birtokától reá szabott terhek viselési kötelességétől örömest menekedni kívánt volna többszöri felsőbb helyre, és ezen Megyéhez is tett folyamodásai által szükségessé tette, hogy a’ fellyebbi Törvény Czikkely bővebb megmagyaráztatása eszközöltessen”. (MmL IVA 502j/7 570/1838 [1838.05.07.]) 18III. Károly 1723. évi dekrétumának 22. törvénycikkében „a karok és rendek legalázatosabban esedeznek”, hogy a 72. te.-ben foglaltakat „mielőbb hajtsák végre”. (Magyar Törvénytár 1657-1740, 587.) ,,[a’] város pedig még ezen Törvény Czikkely világos értelmét is kétségbe hozta” — így Kálóczy. (MmL IVA 502j/7 570/1838 [1838.05.07.]) (Újfalut mind az 1715-ös, mind pedig az 1720-as országos összeírásban lajstromba vették, ami szintén az adó alatti státust támasztja alá.) 19 Újfalu pusztára 9,5 eszmei porta után 65 forint (1735) adóteher jutott. (MmL IVA 502j/7 570/1838 [1837.11.03. és 1838.05.07.]) A vármegye az adóhátralék behajtásának fontosságát 1728-ban országgyűlési követutasítás formájában is igyekezett nyomatékosítani, külön erre vonatkozó törvény elfogadását azonban sem ekkor, sem pedig az 1741., 1751. és 1764. évi országgyűléseken nem sikerült elérniük. (Csepcsányi Gábor főügyész jelentése. MmL IVA 502a/94 1019/1843 [1843.04.06.]) 20 Csepcsányi Gábor főügyész jelentése. MmL IVA 502a/94 1019/1843 (1843.04.06.) 21 Csepcsányi Gábor főügyész jelentése. MmL IVA 502j/7 570/1838 (1838.04.18.) 22 MmL IVA 502j/7 570/1838 (1837.11.03.) 1785-ben már négy éve nem fizetett a város adót, mire a megye végrehajtást helyezett kilátásba, amit a fizetési ígéret után felfüggesztett. Uo. 23 Az eset 1790-ben történt. „Prukk Városa az Austria Kormány részérül meg intetik, hogy a’ Magyar birtokéiul ezen Megyéhez ne adózzon”. Egy évre rá viszont éppen az ellenkezőjére találunk utalást. (MmL IVA 502j/7 570/1838 [1837.11.03.]) 24 MmL IVA 502j/7 570/1838 (1837.05.07.) 25 MmL IVA 502j/7 570/1838 (1837.05.07.) 26 MmL IVA 502j/7 570/1838 (1837.05.07.) 27 Vö. 1556/40. te. ill. Werbőczy I. rész 9. te. 5. § 127 г
