Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 47/1. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Gergely Krisztián: Területiség és joghatóság. A rendi gondolkodásmód alapdimenziói Bruck an der Leitha és Moson vármegye konfliktusai tükrében (1556-1848)
HORVATH GERGELY KRISZTIÁN TERÜLETISÉG ÉS JOGHATÓSÁG.... Horváth Gergely Krisztián TERÜLETISÉG ÉS JOGHATÓSÁG A RENDI GONDOLKODÁSMÓD ALAPDIMENZIÓI BRUCK AN DER LEITHA ÉS MOSON VÁRMEGYE KONFLIKTUSAI TÜKRÉBEN (1556-1848) „...hibás Bruk városának azon álképzelete, hogy ő adományánál fogva nemes légyen”1 „...minden súrlódások oka az, hogy a’ városnak lakóihoz való álása nincs meghatározva”2 „...igazságtalan lenne tehát külföldieket, kik személyes bátorságukat nem magyar országnak köszönik [...] olly teherben részesíteni, mellyből semmi hasznuk nincsen; régi törvény elv lévén, hogy minden teher utánn megfelelő haszonnak kelletik lennie”3 Tanulmányunkban esettanulmány jelleggel Bruck an der Leitha és Moson vármegye — a reformkorra már majd 300 éves — konfliktusán szeretnénk bemutatni a joghatóságokban gondolkodó rendi logika néhányjellegzetességét. A törvényhatósági jog kiterjedtsége arányos volt a birtokjog mértékével, a birtokos kiváltságaival és rangjával, ahol mégsem, mint az a jelen írásban tárgyalandó Bruck-Újfalu példáján jól látszik, ott a kutatónak lehetősége nyílik a rendi gondolkodás finom árnyalatainak kitapintására. Közhely ugyan, hogy a rendi társadalom tagjainak jogi helyzetét tekintve hierarchikusan tagolt, mosoni kutatásaink a rendiségre nézve mégis három lényeges, általánosítható ismérvvel szolgálnak, melyek tapasztalataink szerint a feudális korszakkal foglalkozó társadalomtörténeti munkákban nem jelennek meg kellő súllyal: • Több-kevesebb jogbirtoka mindenkinek volt, de a különböző státusú csoportok közötti osztályozás fő szempontja a földhöz/tulajdonhoz való hozzáférés joga volt. A weberi pozitívan és negatívan privilegizált rendek fogalmának valódi értelme talán itt, a tulajdonjog kapcsán ragadható meg legtisztább formában. A kutató a tulajdonjogból vagy annak részleges, ill. teljes hiányából fakadó előnyök/hátrányok mértékét legközvetlenebbül az adófizetés és más közterhek viselésének mértékén keresztül vizsgálhatja. • Az egyén/közösség jogállása szoros kapcsolatban állt azon földjogállásával, melyen élt. Ez van, amikor teljesen egyértelmű, mint pl. a szabad királyi városok polgárai esetében, vagy a jobbágyoknál, de pl. a jobbágytelken ülő nemeseknél már elválik egymástól a cím és a helyzetükből eredeztethető jogok és kötelességek. Helyzetükben a föld státusa lényegesebb, mint nemesi címük; nemesi státusuk igazából jogi fikció, hiszen a jobbágyokhoz hasonlóan, telkük után 1723-tól ők is adóztak. • A jogértelmezés jogát a nemesség, azaz a nemzet tagjai számára alanyi jognak tekinthetjük. A jogmagyarázat kiváltságát érdeksérelem esetén ki-ki 113
