Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Somogyi Péter: A pázmándi érem. V. Constantinus solidusa vagy hamispénz-e a Győri Benedekreni Főgimnázium egykori éremtárából
ARRABONA 2008.46/2. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 Egyébként az érem legkorábbi említése a Győri Főgimnáziumi Értesítő 1902-es kötetében a 104. oldalon, a Régiségtár gyarapodása fejezetben található, ahol a vétel és csere útján bekerült régiségek között szerepel egy „bizanti arany Pázmándról“. 2 Somogyi 1997,18., 19. j., 3. sz. utalva a FMRU 1993, 259. által a Xántus János Múzeumból az 5185- 5186. és 5188. számok alatt felsorolt rézérmekre. 3 Míg a Theophilus follis (Ltsz.: XJM-N.63.46.24) teljesen más éremképet mutat, addig mindkét V. Constantinus érem szirakúzai follisnak bizonyult. Mivel az XJM-N.63.46.37 számon nyilvántartott darab (Grierson 1973,19a. típus) hátoldalán jól látszik a körirat, tipológiai alapon már csak az XJMN.63.46.25 leltári számot viselő körirat nélküli példány (Grierson 1973, 19c. típus) jöhetett volna szóba a pázmándi éremként. Ezen azonban aranyozásnak a legcsekélyebb nyoma sem volt felfedezhető. Továbbá az is az azonosítás ellen szól, hogy Fettich leírásával szemben — amely szerint a pázmándi érem előlapján ábrázolt mindkét alak fején, azaz koronáján kereszt látható —, ezen az érmen a IV. Leo koronáját díszítő kereszt lemaradt a verőtőhöz képest kisebbre méretezett rézlapkáról. (1. kép) Ezúton is szeretném megköszönni Perger Gyulának és Székely Zoltánnak (Xántus János Múzeum, Győr), hogy lehetővé tették számomra az érmék tanulmányozását. 4 A szögletes zárójelek a szirakúzai solidusokra és follisokra jellemző, de Fettichnél nem szereplő ismertetőjegyekre utalnak. 5 A lelőhely azonosításához szükséges kataszteri térkép felkutatásában Nagy Györgyné (Önkormányzat, Pázmándfalu) és Lőrinczy Gábor (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) voltak segítségemre. 6 Az egyes teleprészek késő avar kori, azaz VIII. századi keltezését a néhány kiválaszott objektumra (gödör, kohó, kovácstűzhely) elvégzett termoluminescens korvizsgálat eredménye (680, 720, 730, 750 és 790) is megerősíti. Lsd. Gömöri 2000,195. oldal szövegközti táblázatát! IRODALOM ADAM 2002 Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa, 1-2. Szerk.: Szentpéteri József. Varia Archaeologica Hungarica 23/1-2. Budapest BÖRZSÖNYI Arnold 1915 A győri főgimnáziumi múzeum és a környékbeli kincsleletek. Numizmatikai Közlöny 14. 97-100. CSALLÁNY Dezső 1952 Vizantijskie monety v avarskich nahodkach. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 2. 235-250. 1956 Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest ERDÉLYI István 1984 Zur Frage des awarenzeitlichen byzantinischen Münzumlaufs im Karpatenbecken. (Die Münz-Nachahmungen) Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 30. 429-438. FETTICH Nándor 1943 Győr a népvándorláskorban. In: Győr története a XIII. század közepéig. Győr szab. kir. város monográfiái, 3. Szerk.: Lovas Elemér. Győr FMRU 1993 Bakos Miklós - Lányi Vera: Die Fundmünzen der römischen Zeit in Ungarn. Band II: Komitat Győr-Moson-Sopron. Bonn - Budapest GÖMÖRI János 2000 Az avar kori és Árpád-kori vaskohászat régészeti emlékei Pannóniában. Sopron 98
