Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
ARRABONA 2008. 46 / 2. TANULMÁNYOK megállapításra jutott, hogy a VII-X. századi Kárpát-medencében a kézműves mesterségek csak egyegy kerámiatípus és az öweretek egy részének előállításában nőtték túl a lokális, háziipari kereteket és igényeket. (Bálint 2004, 577-580.) 8 Öntőminta Németóvárról, préselőminta Zimonyról ismert. (Hampel 1907, 266-267., 116. t.; Bálint 1991, 261., Abb. 26; Szekeres 1997,145.; Kovács 2005b, 48-49.) 9 A szerszámok vagy munkaeszközök sem számítanak elterjedtnek a honfoglalás kori sírokban, árak, kések, szaluk és sarlók említhetők nagyobb számban, ez utóbbiak hitvilági funkcióval is bírhattak. A munkaeszközökhöz: Bálint 1976,134-135.; Kovács 1984; Mesterházy 1997a, 61-63.; Balassa 1994. A temetés során végrehajtott rituális cselekedetekhez: Szabó 1964, 117-128.; Tettamanti 1975; Révész 1996h. 10 Az ipolykiskeszi (Maié Kosihy, SÍ.) temető 269. sírjából származó hajfonatkorongpár szélét két, egymástól díszítetlen sávval elválasztott, kerek poncokból álló sáv határolja. (Hanuliak 1994,130., LV. t.) 11 A törökkanizsai hajfonatkorong (Fodor 1996m, 355-356.) közepét díszítő szvasztika belsejét kerek poncokkal töltötte ki egykori készítője. A dunaalmási hajfonatkorongokon a szvasztika belsejét ugyancsak körponcok töltik ki. (Kralovánszky 1979, 244-245., 6-7. kép) 12 A nagyhalász-zomborhegyi 3. sírból származó levél alakú csüngő teljes felületét kerek poncok borítják (Kovács 1989a, 167., 2. kép), csakúgy, mint a tiszabezdédi 14. sírból származó pödrött végű pántkarperecét. (Istvánovits 2003, 213., 212. t.) 13 A karos-eperjesszögi 11/29. sírból (Révész 1996, 21, 42. t.) származó tarsolylemezen ennek mindkét példája megfigyelhető. 14 Az anarcsi hajfonatkorongon (Fodor 1996a, 128.) a palmettacsokor közepét jelöli kerek ponc. 15 A beregszászi süvegcsúcsdíszen körponcok sora húzódik több levél belsejében is. (Kovács 2003, Abb. 2.) 16 A már emlíett karos-eperjesszögi 11/29. sírból (Révész 1996, 21., 42. t.) származó tarsolylemezen a kétfelé nyíló inda tövénél, valamint új ágaiban is látható egy-egy ponc. 17 A rakamazi hajfonatkorongokon (Fodor 1996i, 164.) látható madár szárnyain a tollak és a szárny széle közti részt borítják körponcok. A szarvasi karperecén lévő állatok mellső lábainak középrészét kerek poncok jelölik. (Jankovich-Makkay-Szőke 1989, 472-473., 72. t.) 18 A markolat aranylemezének hátterén alkalmazott körponcolás kisebb átmérőjű szerszámtól ered, mint a többi szerelék esetében. (Erdélyi 1994,136.) 19 Itt az ötvös először a minta körvonalait követve poncolta az alapot, majd töltötte ki a fennmaradó részt. 20 Marosi Ernő véleménye szerint plasztikus hatásra törekedtek ezzel, mely az ornamentika kialakulását illetően elsődleges lehetett, míg a kifejezetten síkművészeti jellegű változatok másodlagosnak, helyi utánzatoknak tűnnek. (Marosi 1996,164.) 21 Dienes István véleménye szerint a X. századi Kárpát-medencében nem beszélhetünk elkülönülő népi ízlésről, hiszen irányadó mindig a felsőbb rétegek viselete volt, ennek utánzását láthatjuk az egyszerűbb kivitelű tárgyakban. (Dienes 1976, 113.) László Gyula úgy vélekedett, hogy a honfoglaló magyarság művészete nem ölelte át az egész akkori magyar népet, az tehát nem tekinthető népművészetének. (László 1970, 67.) Hasonló álláspontra helyezkedett Mesterházy Károly is, szerinte sem jutott el az a köznép nagy tömegeihez. (Mesterházy 1997,48-49.) Fodor István meglátása szerint a palmettás stílus nem csak az előkelők művészete volt, erre utal, hogy ugyanezek a motívumok sorakoznak csontfaragványokon is. (Fodor 2003, 337.) 22 A lemezen látható növényi minta nem szimmetrikus, néhol az alakítás közben fellépő helyhiány miatti változtatások nyomai fedezhetők fel. Nem tisztázott továbbá a mai napig a lemez bal alsó részében elhelyezkedő díszítés (?) tartalma sem, melynek egy részét körponcok borítják, tehát lehetséges, hogy itt egy rontott mintával — talán egy állatalakkal (?) — állunk szemben (a minta egy része ugyanolyan visszahajlóan csúcsba futó módon végződik, mint a jobb oldalon látható állat szárnya), melynek egy darabját aztán a mester körponcokkal borította. 23 Mindez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezeket a kevésbé igényes tárgyakat ugyanazok a műhelyek vagy mesterek készítették, mint igényesebb társaikat; hiszen nyílván érdekükben állt a kevésbé tehetős vevők ellátása is. Az avar kori bizánci leletek kapcsán erre a lehetőségre utal: Kovács 2005a, 225. 24 A fémeken alkalmazott motívumok jelennek meg faragással a csont tárgyakon is. (Mesterházy 1997,41.) 25 Érdekes módon a levelek erezetét záró kerek pont azonban néhol megfigyelhető, így pl. az izsák-balázspusztai nyeregdíszeken (Horváth 1996a, 320-321.), vagy a veszkényi zablaoldalpálcán (Fodor 2000,14. kép). Körponcokhoz hasonló díszítés pedig a tegezek, íjcsontok esetében is jelen van. A díszített tegezcsontokhoz: Straub 1999. 68
