Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közelmények 46/2. (Győr, 2008)
Tanulmányok - Horváth Ciprián: Poncolt hátterű ornamentikával díszített tárgyak honfoglalás kori sírokban
ARRABONA 2008. 46 / 2. TANULMÁNYOK tökéletes hasonmása a Kárpát-medencei fegyvereken alkalmazott szerelékeknek. A félkör alakú függesztők felületén vésett palmetták láthatók, a mintázat háttere pedig poncokkal kitöltött. Kora a X. századra tehető.65 (Jotov 2004, 71-73. Obr. 33.) Ugyancsak poncolt alapú, rovátkolt szélű palmettacsokor díszít egy öntött veretet, mely a IX. századra keltezhető. (Stanilov 2006, 187. Abb. 11.) A pliszkai 4. szarkofágból IX. századi, körponcolt alapú övdíszek kerültek elő. (Inkova 2000) A Szófiai Múzeumban őriznek egy IX-X. századi ezüst szíjvéget, melynek előoldalán egy madár látható, míg a háttér kerek poncokkal kitöltött. (Inkova 2003, 83-95.) A preszlávi kincs többek között tartalmaz egy négyzetes arany gombot, melyet körponcokkal kitöltött hátterű növényi minta díszít. Egy arany karperectöredék felületén pedig poncolt hátterű, vésett palmettamotívum látható. (Totev 1982, Fig. 30., 39.) A kincs a X. század első felére, közepére keltezhető, több darabjával kapcsolatban azok konstantinápolyi eredete valószínűsíthető.66 (Borselmann 2001,485^196.) Egy IX-X. századi kerek oroszlánábrázolású fibulán az állat testét töltik ki tömör, apró poncok. (Schulze-Dörrlamm 1991a, 58. Abb. 39.; Schulze-Dörrlamm 2007, 151. Abb. 4.) IX-X. századiak lehetnek azok a gyűrűk is, melyeket poncolt alapú, geometrikus vagy növényi minta díszít.67 (Milcev 1966, 345-348.; Stanilov 2000.) Megkerülhetetlen kérdést jelent a szaltovói kultúra hatása, hiszen ezt a kutatás kezdettől fogva döntő jelentőségűnek tartotta a magyarság fémművességére nézve. (Hampel 1904, 113-114.; Fettich 1935, 22-28.; Bartha 1968, 145.; Mesterházy 1998,143.) A szaltovói kultúra és a honfoglalás kori leletanyag párhuzamait Bálint Csanád,68 (Bálint 1975) majd Révész László (Révész 1998) tekintette át, a magyarságot ért szaltovói hatás mértékében azonban egymástól eltérő eredményre jutva. A szaltovói kultúra területéről a poncokkal kitöltött hátterű ornamentikával rendelkező tárgyak csak kis számban ismertek. Ilyen a tomyzi csésze, melynek lótuszábrázolású mintázatának hátterét tölti ki poncolás. (Marsak 1971,40. sz; Marsak 1986, Fig. 91-92., 432; Fonjakova 1986, 42., 47.) Ennek kazáriai készítése azonban megkérdőjelezhető.69 Ugyancsak kérdéses, hogy hol készülhetett a korobcinoi tálka, melynek belső felén lévő rozettás mintázatú díszítésének háttere poncolt. (Prihodnük-Curilova 2002; Bálint 2004, 227., 747. j.; Mesterházy 2005, 147.) A Kaukázus északi részéről, alán környezetből származik a bécsi szablya egyik párhuzama, a Zmejskaja stanica-i fegyver, melyet a kutatás a X-XI. századra keltez.70 (Bálint 1989, 31-34.) Ennek függesztőin ugyancsak megfigyelhető az alap poncolt kitöltése. E helyről X-XII. századi állatábrázolásos, tömör poncokkal kitöltött hátterű nyeregveretek is előkerültek. (Gabyev 2005, 136-137.) Közismerten nagyobb számban van jelen a poncolt háttér a közép-ázsiai VIII— X. századi ötvöstárgyakon is,71 (Marsak 1971) melyek meghatározó hatással voltak a magyar kutatás szemléletmódjára72 is. Kiss Etele véleménye szerint e fémművességi körből származik ez az ornamentális elem, (Kiss 1996, 218.) míg Bálint Csanád véleménye szerint az eljárás szaltovói hiányának tükrében elvethető a közép-ázsiai eredeztetés gondolata, hiszen nem található meg nagy számban az átadó és az átvevő terület közti régióban. (Bálint 2004,190-192.) A Kijev környékén előkerült, részben palmettamintás díszítésű leletek körében is megfigyelhető azok hátterének poncolása.73 Csörgős lószerszámveretek kerültek elő a cernigovi 16. kurgánból, melyek palmettás mintázatának hátterét körponcok borítják. (Orlov 1984, 35.) Ugyancsak palmettás, poncolt hátterű szügyelőveret lá64
